A magyar cégek többsége digitálisan éretlen

2017.09.13. 12:20

Az új eszközök és technológia segítségével a gyártó cégek jelentősen növelhetik termelésüket, javíthatják működésüket. A vállalatok szenzorokat építenek gépeibe, illetve próbálják a termelés során keletkező hatalmas adathalmazt elemezni. Az S&T Consulting Magyarország Kft. felállított egy olyan útitervet, amely az Ipari Digitalizációban elért előrehaladás mértékét modellezi.

A modell három érettségi szintet különböztet meg. Az első szint a megértés. A magyar ipari vállalatok nagy része az első szintre már eljutott vagy legalábbis látja ennek előnyeit. Ez az a szint - az S&T Consulting modellje szerint -, ahol már elkezdenek a vállalatok szenzorokat építeni a gépekbe, figyelik azok hatékonyságát.

Értik és tudják, hogy az adatok megfelelő adminisztrálásával és figyelemmel kísérésével jelentős veszteségektől (példáu leállási veszteség) kímélhetik meg magukat. Jó példa a digitalizáció első szintjére, hogy a korábbiakkal ellentétben ma megfelelő szenzorokkal már nem kell egy hiba forrását hosszasan keresgélni, nem kell órákra leállítani a gyártást. A mérések alapján azonnal látható a meghibásodás oka és hatékonyan elvégezhető a javítás.

Az első digitalizációs érettségi szinten a gyártók valós időben mérik a teljesítményt és valós időben tárják fel a problémákat, ezáltal érnek el teljesítménynövelést és költségmegtakarítást.

A második szint a fejlesztés és optimalizálás. A digitalizáció második szintjén lévő vállalatoknál a gyártási folyamatok is átalakulnak. Ezen az állomáson a vezetői döntések valós adatok elemzésein és azok összefüggéseinek feltárásán alapulnak, nem csak következtetések vonhatók le, hanem előrejelzések is készíthetők.

Tipikus példa erre az úgynevezett „prediktív karbantartás", mely esetében nemcsak akkor történik beavatkozás, amikor egy berendezés elromlott, hanem a megfelelő szenzorok adatainak elemzésével előre látható a meghibásodás lehetősége, így az megelőzhető akár leállás nélkül, vagy a karbantartás beilleszthető egy más okból tervezett leállás idejére.

Még van mit pótolniuk a cégeknek a digitalizálás területén

Fotó: Symantec

Az úgynevezett gépi tanulás segítségével is jelentős eredményeket érhetnek el a cégek a teljes eszközhatékonyság területén. Ebben az esetben a beérkezett adatokban mesterséges intelligencia keres mintákat. Ezáltal olyan összefüggések is feltárhatók, melyeket humán erőforrással nem sikerült volna feltérképezni és beépíteni a termelésbe.

Az S&T Consulting tapasztalatai alapján a második szint elérése rövid időn belül reális lehet a magyar cégek számára is, azonban biztosan magas erőforrásigényű beruházások szükségesek hozzá. Számos pályázati lehetőség nyílik meg számukra ezen a téren, melyeket érdemes kihasználni.

A harmadik szint az innováció. Ebben a fázisban már nemcsak a gyártás digitalizálódik, hanem a cég több más üzleti folyamata és alkalmazása, azaz például a CRM, az ERP és a logisztikai rendszerek együtt, egy egységben működnek és kommunikálnak egymással. A gépek valós teljesítménye és működése alapján történik automatizáltan az alapanyagok beszerzése, a humán erőforrás menedzsment és a gyártás ütemezése. Az árazási döntések, illetve a termékfejlesztés is a teljes folyamat alatt kinyert adatok elemzéséből és előrejelzéséből adódik.

Szabó Péter az S&T Consulting ügyvezető igazgatója szerint a gyártó cégeknek az a feladatuk, hogy felmérjék melyik szinten állnak jelenleg, és költséghatékony beruházásokkal, valamint a lehetséges külső források felhasználásával mi az a legmagasabb szint, amit belátható időn belül, üzletileg ésszerű módon el tudnak érni.

mesterséges intelligenciaadatdigitalizáció