Nagyon nem mindegy, hogy jótállást vagy szavatosságot vállalunk

2018.09.04. 07:00

Egy üzemcsarnok festésére másfél év jótállást vállalt a vállalkozó és ezen idő alatt kopni kezdett a festék. A vállalkozó nem vállalta a kijavítást, így azt mással végeztette el a megrendelő. Végül bíróság kötelezte a fizetésre a vállalkozót. A vállalkozó jobban járt volna, ha szavatosságot vállal jótállás helyett.

A szakcég egy új üzemcsarnok festő-mázoló munkáinak elvégzésére szerződött. A szerződésben másfél éves garanciát (jótállást) vállalt, majd a munkát egy alvállalkozóval végeztette el. A szerződésben kikötötték azt is, hogy ha gond lenne a minőséggel, akkor egy egyetemi tanszék és az ÉMI szakvéleményét fogadják el. A gond a jótállási idő alatt be is következett: mállani kezdett a festés.

A vállalkozó nem ismerte el a hibát és nem is javította ki, erre a megrendelő megkérte a két szakvéleményt, majd azok alapján 12,5 millió forintért kijavíttatta a hibákat. Miután ezt az összeget sem akarta kifizetni a fővállalkozó, beperelte és első fokon a bíróság meg is ítélte a javítási számlában szereplő összeget, amit a másodfokú bíróság - immár jogerősen - jóváhagyott.

Egy üzemcsarnok festésekor a vállalkozó számára később komoly anyagi következménye lehet annak, hogy kellékszavatosságot vagy jótállást vállal a szerződésben (képünk illusztráció)Forrás: Origo

A festő fővállalkozó a Kúriától kért felülvizsgálatot, ami újabb perköltséggel járt a számára. A Kúria határozata szerint "Visszterhes szerződések esetén a hibás teljesítéshez a törvény - objektív szankcióként - kellék-és jog szavatossági kötelezettséget kapcsol, de ezen kívül eshetőleges jogkövetkezménye a hibás teljesítésnek a jogszabályon vagy a felek szerződésén alapuló jótállási kötelezettség. A peres felek közötti vállalkozási szerződésben a vállalkozó a festő-mázoló kivitelezési munkákra 18 hónap jótállást (a szerződés szóhasználata szerinti garanciát) vállalt."

A jótállás sokkal előnyösebb a megrendelőre, mint a szavatosság. Ha a megrendelő szerint a vállalkozó hibásan teljesített, a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy nem így történt. A kellékszavatossági joghoz képest a szerződésben önként vállalt jótállási kötelezettség kockázati helytállást eredményez, mivel a szolgáltatás esetleges hibája bizonytalan eredetének kockázatát a kötelezett magára vállalja.

Márpedig bizonytalanság az volt az ügyben, ugyanis még a szakvélemény sem tudta eldönteni azt, hogy a munka elvégzése utáni vegyszeres mosás mennyiben járult hozzá a festék kopásához. A bírósági ítélet szerint - mivel nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a hiba a teljesítés után következett-e be - az önként vállalt jótállás alapján a vállalkozónak ki kell fizetnie a kijavítás költségét.

Cikkünk a Napi.hu írása alapján készült, ahol további részleteket találnak az ügyről.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!