Figyeljen, mert megváltoztak az e-kereskedelem szabályai

2018.11.28. 09:30

Az elmúlt időszakban több jelentős fejlemény is történt az online kiskereskedelelmmel kapcsolatos üzleti megoldások versenyjogi megítélésében, és a korlátozások felszámolását célzó új szabályozás is hatályba lépett. Az internetes értékesítésre vállalkozó cégeknek érdemes nagyon körültekintően megkötniük szerződéseiket, mivel akár komoly bírságot is kockáztathatnak.

Több, már lezárult vagy most folyamatban lévő bizottsági vizsgálat is amiatt indult, mert termékgyártó vállalkozások kifejezetten megtiltották a forgalmazási hálózatukba tartozó kereskedőknek, hogy a termékeket online is értékesítsék. Teljesen egyértelmű az a versenyjogi gyakorlat, hogy

az internetes értékesítés általános tilalma súlyos versenykorlátozásnak minősül és nem megengedett.

Sokkal kevésbé egyértelmű a helyzet az olyan korlátozások kapcsán, amikor a gyártók csak azt írják elő a kereskedőik számára, hogy online piactéren - mint pl. az Amazon vagy az eBay – nem kínálhatják az adott terméket. Azonban több olyan tagállami eljárás indult, amelyben az ilyen jellegű megállapodásokat kőkemény, automatikusan tilos versenykorlátozásként marasztalták el, bár az Európai Bíróság tavaly decemberi Coty-döntése értelmében az online platformokon való árusítás tilalma nem minősül automatikusan tiltott versenykorlátozásnak.

Az online kereskedelem korlátozásának másik tipikus eszköze az a módszer, amikor valamely gyártó meghatározott szempontok alapján kiválasztott kereskedőkből álló szelektív forgalmazási hálózatot hoz létre és abból kizárja a tisztán online kereskedőket arra hivatkozva, hogy a forgalmazási rendszerének tagjai csak bolti értékesítést is folytató vállalkozások lehetnek. Ez a korlátozás a versenyjogi szabályok alapján nem tiltott, az viszont már kifogásolható, ha a gyártó az online és offline is értékesítő kereskedőknek adja eltérő áron a termékeit az értékesítés jellegére tekintettel.

Az e-kereskedelem korlátozására alkalmazott további gyakori eszköz az online értékesíthető termékek minimum árainak meghatározása. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a gyártó biztosítsa azt, hogy a forgalmazók ne adják sokkal olcsóbban az online kínált termékeket, mint a boltban kaphatókat, hiszen ez a bolti kereskedőket – akik egyébként rendkívül sok többletszolgáltatást kínálnak – hátrányosan érintheti. Az indokok jogossága ellenére

az online minimum ár típusú korlátozás nem megengedett a versenyjogi gyakorlatban.

Az egyre sokrétűbb uniós jogszabályi tiltások miatt egyre nagyobb fába vágják a fejszéjüket azok a kereskedők, akik korlátozzák az internetes kereskedelmetForrás: Dreamstime

Szintén sokszor előforduló gyakorlat az, hogy a gyártó és a forgalmazó megállapodnak abban, hogy a forgalmazó nem értékesít más nemzetiségű vagy tartózkodási helyű személyeknek interneten keresztül. Ez ma már kőkemény versenykorlátozásnak minősül és versenyhatósági eljárás esetén nagy eséllyel bírság kiszabásához vezet. A nemzetiség vagy tartózkodási hely alapú megkülönböztetést ugyanis nemcsak a versenyjogi szabályok tiltják, de az idén hatályba lépett ún. geo-blocking rendelet is.

Az utóbbi időben ráadásul a versenyhatóságok is egyre több ügyben indítottak eljárást amiatt, mert online platformok vagy ár-összehasonlító oldalak arra kötelezték a velük szerződő feleket, hogy tájékoztassák őket arról, hogy más online felületekkel milyen szerződést kötöttek, majd arra kötelezték őket, hogy nekik is legalább ugyanolyan kedvező szerződéses feltételeket biztosítsanak.

Cikkünk a Deloitte közleménye alapján készült, mely részletesebben is foglalkozik a témával.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!