Óriási akció! – és még óriásibb adó

2016.02.16. 10:01

A hazai fogyasztók szinte percenként találkozhatnak olyan akciókkal, amelyekben ingyenes ajándékhoz, garantált nyereményhez vagy sorsoláson való részvételhez juthatnak. Míg a vevők legfeljebb az impulzusvásárlásból adódó bosszúságot kockáztatják, a promóciót kiíró cégek ennél sokkal többet – állítják a MAZARS adótanácsadói.

A szakértők szerint ugyanis az adózási szempontból rosszul kialakított nyereményakciók utólag akár a bekerülési költségek 50 százalékát elérő adóterheléssel keseríthetik meg a szervezők életét.

A nyereményjátékokat jellemzően reklámszakemberek dolgozzák ki, aszerint, hogy milyen típusú akció szolgálja legjobban a vállalat marketingcéljait, illetve, hogy mi fér bele az erre szánt büdzsébe, ugyanakkor ezek nem csak a nyeremény vagy a szervezés miatt jelenthetnek magas költséget a vállalkozások számára – mutat rá a MAZARS legfrissebb összeállítása. Akciótól függően ugyanis a személyi jövedelemadó mellett társasági adó, áfa és most már reklámadó szempontból is át kell gondolni és meg kell tervezni a kapcsolódó költségeket. 

Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója szerint nem volna túlzás adószakértő segítségét kérni minden egyes nyereményjáték kidolgozásához, aki így egy kis változtatással felesleges adóterhektől óvhatja meg a megbízót.

A juttatott ajándék minősülhet

  • ajándéksorsolásból származó jövedelemnek,
  • verseny, vetélkedő díjának,
  • adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak,
  • árumintának,
  • vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak – emeli ki az igazgató. Ezek mindegyike más adóterhet ró a juttató vállalkozásra, és még az sem kizárt, hogy – egy átgondolatlan játék eredményeként – a nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik majd.
"Játssz és nyerj!" Ennyire könnyű... illetve nemForrás: www.apple.com

A verseny vagy vetélkedő vezeti a listát

A cél tehát minden esetben az, hogy – az üzleti és a marketingcélok figyelembevételével – a lehető legkisebb adóteherrel kelljen számolnia a cégnek, illetve a legrosszabb lehetőségeket is teljesen kizárják, ilyen például ha az összevont adóalap részeként adóznak. A szakértő hozzátette: bár adózási szempontból több kedvezőbb megoldás is létezik, a MAZARS tapasztalatai szerint itthon továbbra is a „verseny, vetélkedő” az egyik legnépszerűbb a kiírók körében.

Ilyen promóciós formáról akkor beszélhetünk, ha a játékon vásárlással és blokkal kell regisztrálni, de a résztvevőknek van más feladatuk is. Például

  • meg kell tervezniük és rajzolniuk az adott termék legújabb csomagolását,
  • új szlogent kell írniuk,
  • vagy bizonyos szempontok szerint le kell fényképezkedniük a termékkel,
  • esetleg a céggel kapcsolatos kérdésekre kell helyesen válaszolniuk.

Vetélkedő vagy verseny

Ha a vásárlók ringbe szállnak a nyereményért, a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük ahhoz, hogy az adóhatóság megítélése szerint is ebbe a kategóriába tartozzon a promóció:

  • a játékot nyilvánosan és azonos feltételekkel kell meghirdetni,
  • a résztvevőknek tudásuk, képességük vagy adottságuk alapján meg kell mérkőzniük egymással,
  • a nyeremény nem lehet pénz. 

„Mint látható, számos részfeltételnek kell megfelelni, amelyek csak látszólag egyértelműek, hiszen egy jelentéktelennek tűnő eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését. Ilyenkor különösen igaz, hogy az ördög az apró részletekben lakik” – mutatott rá Csizmadia Heléna.

A szakértő szerint ezért – ha a cég nem von be adószakembert a tervezési fázisba – tételesen érdemes megbizonyosodni arról, hogy a tervezett kiírás minden részfeltételnek megfelel. 

Nyilvános meghirdetés

Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem feltétlenül bárki, de egy „megfelelően széles kör” részt vehet a játékban. Széles körnek számíthat az is, ha csak egy meghatározott kör vehet részt a játékban, de nem definiált, hogy pontosan milyen kör elégséges ahhoz, hogy az „megfelelően széles” legyen (például 14-18 év közötti gyerekek, vagy egy adott középiskolába járó 14-18 év közötti gyerekek). A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben csak az összes körülmény ismeretében lehetséges eldönteni, megfelel-e ennek a szabálynak az adott akció.

Képességek, tudás

A győztes kiválasztásának objektív szempontok alapján kell megtörténnie. De rajzversenyre beküldött pályamunkák esetén mi vagy ki dönt? Objektív szakmai zsűri vagy szubjektív közönségszavazás? A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol az adott pályázati munkára leadott lájkok száma a döntő. Az azonban nem egyértelmű, hogy a szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e, vagy az, akinek a legtöbb ismerőse van. Ha az a cél, hogy a promóciónk a verseny kategóriájába tartozzon, érdemes a győztes kiválasztásához a lehető legobjektívebb szempontokat rendelni, ezeket egyértelművé tenni a versenykiírásban is.

Nincs külső tényező

Kétesélyessé válhat azon tippelős játékok megítélése, amelyekben külső vagy harmadik fél teljesítménye is hatással van a végeredményre. Ilyen lehet például az, amikor egy sportesemény végeredményét vagy a kiíró által egy adott időszakban eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni. A harmadik szereplő bevonása esetén ugyanis már nem az egyéni teljesítményen múlik az eredmény, hanem nagymértékben a szerencsén, a résztvevőkön kívülálló tényezőkön. Ezzel pedig a kiíró is elbukhatja az akció versenyként való besorolását.

adónyereményjátékpromócióMAZARS