Észnél kell lenniük a katásoknak

2017.09.10. 07:33

Az idén jelentősen megemelkedett a kata bevételi határa, már 12 millió forintig lehet a kata szerint adózni kedvezményesen. Míg korábban a kata és az alanyi áfamentesség határa egybe esett – célszerű volt katásként alanyi mentességet választani, hiszen így jelentsően egyszerűsödik az adminisztráció – az idén ez elvált. Az alanyi mentesség határa ugyanis 8 millió forint. Emiatt érdemes végiggondolni, hogyan kell számolni a katás jövedelmet és az áfát – mutat rá az adózóna.hu szakértője.

Alapból a katás vállalkozó áfaalany, ám észszerű alanyi áfamentességet választani letudva az áfabevallást – ez esetben a katás nettó értékű számlát állít ki, vagyis az ügyletben nincs áfamozgás. Ez korábban nem is okozott gondot, hiszen mindkét esetében hatmillió forint volt a határ. Az idén azonban az eltérő összeghatárok miatt esetenként észnél kell lenni.

A szakértő szerint az idén meg fog emelkedni azon katások száma, akik egyúttal áfafizetésre is kötelezettek. Mindezek alapján az alanyi áfamentességet választó kataalanyoknak nem árt tisztában lenni azzal, hogy miben is különbözik az alanyi áfamentesség 8 millió forintos összeghatárának és a kisadózói bevételek összegének meghatározása.

A katás bevétel megszerzésének időpontja a tényleges kifizetés, átutalás. Vagyis amikor a kisadózói bevételek 12 milliós összeghatárát figyeljük, akkor pénzbevétel esetén mindig a tényleges pénzforgalom az irányadó.

Az alanyi áfamentesség 8 millió forintos összeghatárának figyeléskor ugyanakkor nem ez lesz a fontos, hanem a ténylegesen teljesített termékértékesítés, szolgáltatás ellenértéke, akkor is, ha az még nincs kifizetve. Vagyis az ügylet létrejötte lesz az irányadó, nem a pénzforgalom. Ráadásul az úgynevezett folyamtos vagy időszaki elszámolású ügyleteknél sajátos teljesítési időpontot ír elő a törvény, így ott azt kell figyelembe venni. 

Ezt a papírhalmot úszhatja meg az alanyi mentes katás

Fotó: MTI/Nagy Lajos

Az alanyi adómentesség összeghatárába csak a belföldi ügyletek tartoznak, hiszen a határon átívelő ügyletek áfamentesek, azt nem kell beleszámolni. Ide tartozik a legtöbb, külföldön letelepedett adóalanynak nyújtott szolgáltatás, akkor is, ha a tevékenységet ténylegesen Magyarországon végzik.

Ennek fényében ha egy kataalany január 1-jétől 8,5 millió forint értékben teljesített belföldi termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, és ebből 7,5 millió forintot fizetnek ki az idén, akkor a katás bevétele az egész évre 7,5 millió forint lesz, mert a katában a pénzforgalom az irányadó. Ugyanakkor az áfamentességét elveszíti, mert ott a teljesítés és nem a kifizetés számít, ami pedig 8,5 millió forint értékű. 

A fizetendő áfát így már arra az ügyletére is fel kell számolnia teljes összegben, amellyel meghaladta a 8 millió forintot.

Ha ebből a 8,5 millió forintból 1,5 millió értékben külföldi adóalany számára nyújtott szolgáltatást, ennek a 1,5 millió forintnak a teljesítési helye külföld. Ez azt jelenti, hogy az alanyi mentes bevétele csak 7 millió, vagyis nem lesz áfaalany. Akkor is megmarad az alanyi áfamentesség, ha az idei évben elvégzett munkák után 7 millió forint bevétele lesz a katásnak, emellé pedig becsorog még egy 1,5 milliós tétel, még tavaly elvégzett munkák után. 

Ebben az esetben a katás bevétel ugyan 8,5 millió forint lesz, ám az alanyi mentességbe csak az idén keletkezett 7 millió forint számít, hiszen a tavaly 1,5 milliót már 2016-ban elkönyvelte a cég.

Ám ha mindehhez hozzájön egy 4 millió forint összegű külföldre eladott munka, akkor a katás bevétel már 12,5 millió forint lesz – miközben az alanyi mentességbe tartozó bevétel továbbra sem haladja meg a 8 millió forintot.

Így alanyi mentes marad a katás, ám a 12 millió forintot meghaladó összeg után extra, 40 százalékos adót kell fizetnie. Ez 200 ezer forint. Persze a teljes, 12,5 millió forintot terhelő adó még így is rendkívül alacsony lesz, megéri a katásnak ez a kis büntetés. 

kkváfakataadó