Jól jár a cégvezető, ha elkerüli a csődöt

2017.10.17. 15:33

A csődtörvény több mint tíz éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégvezetőket, akik fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő céget vezettek. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg - foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Bármely vállalkozás életében előfordulhat, hogy adott pillanatban nem tud valamennyi, esedékessé váló fizetési kötelezettségének eleget tenni. Sokszor nem világos azonban, hogy az adott fizetésképtelenség csupán átmeneti jelenség, vagy az nagy valószínűséggel a társaság bukásához fog vezetni.

Ez a helyzet a közelmúltig a legtöbb cégvezetőt súlyos döntési helyzet elé állította.

A csődjogi szabályok 2006-ban hatályba lépett módosítása szerint ugyanis az a vezető, aki fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, a saját vagyonával felelt a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Ez alól a felelősség alól a vezető a csődjogi szabályok szerint csak abban az esetben mentesülhetett, ha be tudta bizonyítani, hogy valamennyi intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, illetve csökkentése érdekében.

A jogszabály azonban nem adott eligazítást abban, hogy mégis mik lehetnek azok az intézkedések, amelyek a fenti mércét megütik.

Ha a vezető úgy döntött, hogy a további hitelezői veszteségek elkerülése érdekében nem tesz semmit, akkor ezzel egyrészről ellehetetleníthette a cég további működését, másrészről elkerülhetetlenné tehette a hitelezői veszteségek bekövetkezését és a vezető ezért való személyes anyagi felelősségét.

Ha azonban a vezető a cég további működése és a hitelezők követeléseinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében lépéseket tett, de a cég likviditásának helyreállítása nem sikerült, akkor a kötelezettségek tovább növelték a hitelezői veszteségeket és a vezető azokkal kapcsolatos személyes felelősségét is. Távolról sem volt ezért világos, hogy hogyan járjon el a vezető egy ilyen helyzetben.

Már lesz értelme cselekedni

Forrás: PhotoAlto/Eric Audras / Altopress/Eric Audras

A legkevesebb kockázatot leginkább azzal vállalta, ha megfutamodott és lemondott a pozíciójáról. Ez pedig semmiképpen sem lehetett a jogalkotó célja.

A csődtörvény nyáron hatályba lépett módosítása kiutat jelenthet Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint: a vezető a jövőben már akkor is mentesülhet a felelősség alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot. Azaz a jövőben a vezetőnek már nem kell minden nap azzal a gondolattal ébrednie, hogy hogyan is tudja a hitelezők veszteségét minimalizálni.

Ez a szabály már alkalmas lehet arra, hogy a cég vezetője a személyes vagyona kockáztatása nélkül is megkísérelhesse a cég likviditásának helyreállítását és a cég hitelezői követeléseinek kielégítését feltéve, hogy ezzel a cég pénzügyi helyzetéhez képest nem vállal indokolatlan üzleti kockázatot. Ez a szabály tehát nem feltétlenül a veszteség és a kockázatok minimalizálására fogja a vezetőt ösztönözni, hanem arra, hogy az adott helyzet által megkívánt legjobb üzleti döntést meghozza.

fizetésképtelenségcsődtörvényhitelezőkpénzügyi veszteség