Két év múlva már nem lesz szükség hagyományos könyvelőkre Magyarországon

2018.09.29. 15:00

Javaslatokat dolgozott ki a készpénzforgalom csökkentésére a Nézőpont Intézet, a dokumentumot a kutatóintézet pénteki budapesti konferenciáján mutatták be.

Régi probléma hazánkban, hogy nagyon magas a készpénzállomány és a készpénzhasználat aránya. A Magyar Nemzeti Bank még 2011-ben készített egy tanulmányt, mellyel felmérte a szürkegazdaság méretét, és ennek a társadalmi megtakarításokra gyakorolt hatását. A készpénzforgalom kártyás tranzakciókkal történő kiváltásának tárgyalásában a jegybank megjegyzi, hogy amennyiben csak a kiskereskedelmi fizetési műveleteket vesszük, úgy

a bankkártya használat aránya hazánkban az MNB háztartási felmérései szerint 7-8 százalék közé tehető, szemben a készpénz 90 százalékot meghaladó arányával.

Bár viszonylag kevés fejlett ország készpénzes tranzakciószámairól állt adat a jegybank rendelkezésére, de néhányat közölt a tanulmányban. Belgiumban, Hollandiában és Svédországban a 2000-es évtized elején még 80 százalék, illetve 70 százalék felett volt a készpénzes tranzakciók aránya, de az évtized végére erőteljesen növekedett a bankkártyás vásárlások száma. A tanulmány végül azt állapítja meg, hogy amennyiben azt feltételezzük, hogy Magyarország eléri a skandináv államokban jelenleg látható szint felét, és a tágabb értelemben vett kiskereskedelmi forgalomban a bankkártyás vásárlások száma az akkori évenkénti 150 millió darabról 1 milliárd darabra nő (azaz tranzakció-arányosan az akkori 7-8 százalékról 38 százalékra emelkedik a bankkártyás vásárlások aránya), úgy a korabeli költségszerkezet alapján évente társadalmi szinten 11,35 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a fizetések lebonyolításának költségét. Ez egy viszonylag kis szám a hazai GDP-hez viszonyítva, ugyanakkor jelentősnek mondható a hazai fizetési infrastruktúra és iparág méreteihez képest.

Ez a megtakarítás elsősorban abból adódik, hogy a készpénzes tranzakciók darabszámának csökkenése nagyobb mértékben csökkenti a készpénzes fizetés változó (tranzakció-darabszámtól és lebonyolított értéktől függő) költségeit, mint amilyen mértékben növeli a bankkártyás vásárlások változó költségeit, hiszen a bankkártyás vásárlások fixköltség-aránya (pl. banki infrastruktúra, eljárások) lényegesen magasabb, mint a készpénzes vásárlásokhoz kötődő fix költségeké.

A szürkegazdaságban jellemzően olyan eljárásokat, köztük olyan fizetési módokat használnak, aminek nincs nyoma, és ez természetesen azt eredményezi, hogy ott leginkább a készpénzt használják.

Az első érintéses fizetés Magyarországon, 2009. szeptember 24-én - a kártyás fizetés erősíti a legális gazdaságotForrás: MTI/Földi Imre

A Visa bankkártya társaság szintén foglalkozott a szürkegazdasággal: a 2011-es tanulmánya szerint annak mértéke Magyarországon elérheti a 22 milliárd eurót, az ország GDP-jének mintegy 24 százalékát. A szürkegazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka adja a tanulmány szerint, a másik az adóelkerülés, mely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető.

A magyar rejtett gazdaság Európa többi részével azonos sémát követ. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozó ipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ebben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül.

Az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a készpénzforgalom, ami rontja az ország versenyképességét - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Elmondta: három nagy témakörben hét-hét javaslatot dolgoztak ki a készpénzmentes gazdaság elérése érdekében.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 2015-17-ben teret nyertek az elektronikus megoldások, egyebek mellett az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), az online pénztárgépek, valamint az online számlaadat-szolgáltatás is a gazdaság fehérítését szolgálja.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tervek szerint 2019-től olyan képzéseket indít, amelyek segítenek a kis- és középvállalkozásoknak a digitális hátrányok leküzdésében - mondta el György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Magyarországon 210 ezer online pénztárgép működik, és 285 ezer vállalkozás regisztrált a NAV online számla rendszerébe. Ezek közül 165 ezer cég már küldött is be adatot, több mint tízmillió számlaadat érkezett be az adóhatósághoz az elmúlt két és fél hónapban. A tárca célja az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztése, az adók területén megpróbálnak minél több adatot valós időben, külső beavatkozás nélkül eljuttatni a NAV-hoz. Szeretnének ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, hogy a vállalkozások lássák az elektronikus számlázás előnyeit.

A csökkenő szürkegazdaság olyan erős költségvetési mozgásteret biztosít, ami lehetőséget nyújt növekedésre, adócsökkentésre, és ezzel a gazdaság újabb fehéredésére.

Az államtitkár kitért arra is, hogy

a tárca várakozása szerint a jelenlegi formában két év múlva már nem lesz szükség a könyvelőkre Magyarországon. A könyvelőket fel kell készíteni erre az időszakra, illetve arra, hogy segítsék a hazai kkv-kat a digitalizációban.

Mráz Ágoston Sámuel előadásában ismertette: "A hófehér gazdaságért" elnevezésű dokumentumban a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi infrastruktúra és az állami szabályozás témakörében tettek összesen 21 javaslatot. Indítványozzák egyebek mellett az állampolgári jogon ingyenes bankszámlát, illetve kedvezményes pénzforgalmi számlát a kisvállalkozóknak.
A Nézőpont Intézet fontosnak tartja, hogy szélesebb körű legyen a nyugdíjak elektronikus folyósítása, valamint a bankkártya-használat és az elektronikus fizetés ösztönzése.

Javasolják a tanulmányban azt is, hogy legyen kötelező az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása az online pénztárgépeknél, néhány mintaszektorban legyen kötelező az elektronikus fizetés, valamint szükségesnek látják a POS-terminálok telepítésének folytatását.

A gazdaságfehérítést segítő állami szabályozási lehetőségek között említették egyebek mellett, hogy az elektronikus vásárlást adókedvezmények is ösztönözzék, csökkenjen 500 ezer forintra a készpénzes fizetésre vonatkozó értékhatár a vállalkozások közötti ügyletekben, valamint szűnjön meg a tranzakciós illeték a lakossági számláknál, a vállalkozásoknál pedig forgalom arányában legyen visszaigényelhető.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!