Mi történik, ha a céges kölcsönt nem fizeti vissza a cég tagja?

2018.10.08. 19:11

Egy korlátolt felelősségű társaság saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizetett vissza. Hogyan kell leadózni ezt a kintlévőséget?

A kölcsönadás euróban történt és a jegybanki alapkamat, plusz 5 százalékos kamatot számított fel rá a kft.

A Magyarország és Németország között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXXIV. törvény (egyezmény) rendelkezése szerint a vagyon - néhány kivétellel, melyre a cégtől kapott kölcsön nem terjed ki - ott adóztatható, ahol a vagyont szerző belföldi illetőségű - írja Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló az Adózóna.hu hasábjain.

A fentiekből következik, hogy ha német állampolgárságú magánszemély nem fizeti vissza a kölcsönt, az a jövedelem Magyarországon nem adóköteles.

Ha a tag nem fizeti vissza a cégétől kapott tagi kölcsönt, akkor azt le kell adóznia és még illetéket is kell utána fizetnie, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnakForrás: 123RF

A cégnek viszont a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján le kell írnia hitelezési veszteségként a behajthatatlan követelést, ami nem növeli az adózás előtti eredményt. Ha a követelés nem behajthatatlan a Szt. szerint, de a kft. értékvesztést számolt el és nyilvántartott értékvesztést mutat ki, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint jogosult a követelés 20 százalékával, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel csökkenteni az adóalapot.

Ha a kft. a követelést elengedi, akkor azt egyéb ráfordításként kell elszámolnia, amely nem csökkenti a társasági adó alapját.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (szja-törvény) szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

A témáról részletesebben olvashatnak az Adózóna.hu oldalán.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!