Csökken a ki nem fizetett számlák összege a magyar gazdaságban

2018.10.16. 18:44

A Magyarországon működő közép és nagyvállalatok között a halasztott fizetést adó cégek 89 százalékának volt nem fizető ügyfele az elmúlt évben – derült ki a 3. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián. A rendezvényen a hazai élet közel 150 meghatározó vállalatának kockázatkezeléssel foglalkozó vezetői vettek részt. Bár a cégek fizetési hajlandósága hazánkban javult az elmúlt években, az Európai Uniós átlagot jelentősen meghaladó utólagos fizetésű számlaarány stratégiai fontosságúvá tette a kockázatkezelés területét.

A magyar gazdaságban európai viszonylatban tradicionálisan magas az utólagos fizetésű számlák aránya.

A halasztott fizetés feltételei gyakran az árral összemérhető versenytényezőként jelennek meg, míg a számlát befogadók a vállalati likviditás finanszírozásának egyik alapelemeként tekintenek a hosszabb fizetési határidőkre. A kintlévőségekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok kezelése épp ezért kiemelten fontos, ugyanis minden egyes kifizetetlen számla közvetlen veszteséget okoz a cégeknek.

A résztvevők között végzett felmérés alapján, kiderült, hogy a cégek több mint 55 százaléka vegyesen használ céginformációt, hitelbiztosítást és behajtási szolgáltatást. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a cégek közel egynegyede önálló döntési folyamatot épített ki egy új ügyfél utólagos fizetési feltételeinek megállapításához, míg mintegy 44 százalékuk külső szolgáltató bevonásával oldja meg ezt a feladatot. 14 százalékuk kér be biztosítékot, míg akadnak olyanok is, akik az új ügyfeleket kizárólag előre fizetéssel szolgálják ki.

A hazai kockázatkezelési szektor fő kihívása utolérni az európai uniós átlagot a fizetési hajlandóságbanForrás: MTI/Oláh Tibor

A jelenlevők közel 80 százaléka gondolta úgy, hogy van mit fejlesztenie a jelenlegi rendszerén.

Az új kihívásokra adható válaszok – melyek a belső folyamatok módosítását igénylik, illetve a területen rendelkezésre álló külső szolgáltatások együttesen változtatják évről évre a kockázatkezelési folyamatokat. Az egyéni vállalkozók pénzügyi adatainak közzététele, a cégek import és export kapcsolatainak vizsgálata, az ágazati viszonyszámok, valamint a generációváltás - mint kockázati tényező - megjelenése mindenképp finomhangolást igényel kockázatkezelési területen.

A kockázatkezelés kiemelt területe a csalásmegelőzés, mely sok esetben a személyes összefonódásokon és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tapasztalatokon alapul. Az előre nem látható káresemények területén a hitelbiztosítás kínálja azt a biztonságot, ami az üzleti stabilitás egyik alapjaként szolgál. A mintegy 200 országra kiterjedő hitelbiztosítói rendszer az exportértékesítésben rejlő kockázatokat is jól kezeli.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!