Sok céget bírságolnak, bár nem is tudnak erről az adatszolgáltatásról

2018.10.23. 18:14

A következő hetekben egyre több, belső képzést is folytató cég kap a hatóságtól olyan tartalmú határozatot, amelyben tudatják velük, hogy a statisztikai célú kötelező adatszolgáltatás elmulasztása miatt komoly bírságot kell fizetniük. A büntetés a kötelező legkisebb munkabér havi összegének akár többszöröse is lehet - hívja fel a figyelmet a Nexon.

A hatóságnak ez a magatartása meglehetősen új, az érintett cégek értetlenül állnak a határozat előtt. Ilyen jogcímen kiszabott bírságra korábban nem volt példa.

Általános (de téves) vélekedés, hogy a saját pénzből finanszírozott vállalati belső képzésekre semmilyen állami norma nem vonatkozik, mindenki a maga módján szervezi ezeket és a hatóságoknak nincs is jogalapja ellenőrzés lefolytatására. Pláne büntetés kiszabására.

Ebből fakadóan úgy tűnik, hogy sokan nem is ismerik a 388/2017. (XII. 13.) számú Kormányrendeletet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól. Ez azt a kötelezettséget rója a belső képzést folytatókra, hogy a rendelet 8. mellékletében foglaltak szerint képzéseikről szolgáltassanak részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, illetve 2018-tól jogutódjának, a Pénzügyminisztériumnak.

A statisztikai célú adatszolgáltatás minden képzést folytató számára eddig is kötelező előírás volt.

Ha a cég nem szolgáltat adatot a belső képzésekről, akkor jön a bírságForrás: Shutterstock

Többségében azonban nem foglalkoztak vele az érintettek, és ezt büntetlenül tehették. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény azonban új helyzetet teremtett, mert a 32. paragrafusa felhatalmazta a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, hogy közigazgatási bírsággal sújtsák azokat az adatszolgáltatókat, akik képzéseikről, közte a belső képzésekről nem vagy nem pontosan, esetleg késve szolgáltatnak statisztikai célú adatokat. A statisztikai törvény úgy rendelkezik, hogy az elkövetett jogszabálysértéstől függően százezer forinttól kettőmillió forintig terjedő bírság is kiszabható.

A hatóság pedig él a felhatalmazással. Az eddigi bírságok viszonylag szerény mértékűek voltak, köszönhetően az új és szokatlan jogszabályi környezetnek. 2018. január 1-től a bírság kiszabása során a hatóság mérlegelhet, s az eset összes körülményeire tekintettel (pl. a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága szerint) dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegéről.

Az eddig megbírságoltak „megúszták" a kötelező legkisebb munkabér havi összege egyszeresével. Azonban számítani lehet arra, hogy a hatóság egyre inkább bekeményít, s akár a kettő millió forintos plafonig emeli majd a bírságot, különösképpen a visszaesőkkel szemben. A témában november 20-ra szervez konferenciát a Nexon.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!