Semmi sem lehetetlen, így kell levonni a részesedésekre jutó áfát

2018.11.22. 07:30

Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB") az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni. - hívja fel a figyelmet közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az uniós jogban már régen kikristályosodott szabály szerint

egy holdingtársaság, amely pusztán részesedéseket szerez és tart, nem vonhatja le azt az áfát, amely a részesedések megszerzésével vagy tartásával kapcsolatos költségeire rakódik. Ez különösen akkor jelent gondot, amikor egy társasági részesedés megszerzésével kapcsolatosan a holdingtársaságnál jelentős, áfát is tartalmazó tanácsadói vagy tranzakciós költségek merülnek fel.

Ez alól a szabály alól az EUB viszonylag korán egy fontos kivételt fogalmazott meg. Eszerint, ha a holdingtársaság a leányvállalata irányításában a részvényesi jogait meghaladó módon is részt vesz (azaz ún. aktív holdingként jár el), akkor mégis jogosulttá válik az e részesedésekhez kapcsolódó áfa levonására. Az EUB nemrégiben meghozott ítéletei azonban ezt a helyzetet tovább színesítik.

Kérdéses volt sokáig, hogy mikor valósul meg a „leányvállalat irányításában való részvétel". A közelmúltban az ún. Marle-ügyben hozott ítéletében az EUB jelentősen kitágította ennek a fogalomnak az értelmezését. A konkrét esetben a holdingtársaság egy ingatlant adott bérbe a leányvállalatának, amelyben ez utóbbi a gyártási tevékenységét végezte. A bíróság ezt a bérbeadást is olyan „irányítási" tevékenységnek minősítette, amely önmagában feljogosítja a holdingtársaságot arra, hogy a leányvállalat részvényeinek megszerzésével kapcsolatos áfát levonásba helyezze.

Többféle szabály és EUB ítélet hat a cégrészesedésekre jutó áfa levonhatóságára, érdemes minden esetben egyedileg mérlegelni a helyzetetForrás: PhotoAlto/Frédéric Cirou

A fenti, már alapból is aránylag megengedő megközelítést még tovább lazította az EUB egy másik, az amúgy közismert Ryanair ügyében hozott ítéletében. Versenyjogi akadályok miatt a Ryanair végül nem tudta megszerezni az adott céltársaságot, azonban változatlanul szerette volna levonni a felmerült áfát, arra hivatkozva, hogy arról nem „tehet", hogy a tranzakció meghiúsulása miatt a gazdasági tevékenységet nem tudta megkezdeni. Az EUB szerint a Ryanair igenis jogosult arra, hogy levonja a meghiúsult tranzakcióval kapcsolatos áfát, feltéve, ha az általa beszerzett áfás szolgáltatások igénybevételének oka a később folytatni kívánt, de meghiúsult gazdasági tevékenység volt.

Az EUB szerint nem lehet azonban nyakló nélkül levonásba helyezni az input áfát. Egyrészt az EUB szerint csak azon leányvállalatok tekintetében levonható az áfa, amelyek vonatkozásában ténylegesen áfás szolgáltatást nyújt a holdingtársaság. Ha egyes leányvállalatai tekintetében nyújt ilyen szolgáltatásokat, mások tekintetében pedig nem, akkor a holdingtársaságoknak a bejövő áfát egy „arra alkalmas módszerrel" meg kell osztani és a költségeknek csak egy arányos részére gyakorolhatja a levonás jogát.

Végül, az EUB hangsúlyozza, hogy

az áfa-levonási jog nem gyakorolható, ha adókijátszás valósul meg. Egyszerűbben fogalmazva: az nem jó megoldás, ha a holdingtársaság valamilyen jelképes, ténylegesen meg nem valósuló, fiktív szolgáltatást nyújt a leányvállalata részére, kizárólag azért, hogy utána levonhassa a részesedéssel kapcsolatos input áfáját.

A döntések után nehéz világosan látni, hogy egy befektető vagy egy holdingtársaság pontosan milyen esetben jogosult levonni a költségére jutó áfát és mikor nem, mely így sokszor egyedi mérlegelést igényel.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!