Így adóznak az adventi vásározók

2018.12.05. 16:03

A karácsony előtti néhány hét évről évre egy különleges időszaka a kereskedelemnek az adventi vásárok miatt, hiszen ilyenkor rengeteg alkalmi árus jelenik meg a kézműves termékeivel nyílt utcai helyszíneken és művelődési házakban, közösségi házakban egyaránt. Mivel helypénz ellenében bárki eladhatja a portékáit, az Adózóna.hu utánanézett, hogy milyen adózási előírásokra kell figyelniük.

A vásári, piaci árusokra vonatkozó előírásokat az árusítás jellege határozza meg, és ettől függően alakulnak az adókötelezettségek is. A nyereséget vagy haszonszerzést célzó rendszeres gazdasági tevékenység keretében folytatott árusítás kereskedelmi tevékenységnek minősül, és amennyiben a piaci árus valamely cégnek, illetve egyéni vállalkozónak az alkalmazottja, megbízottja, őt ebben a minőségében terhelik az adókötelezettségek - írja Surányi Imréné okleveles közgazda az Adózóna.hu-n.

Amennyiben az árus magánszemély a saját készítésű ajándéktárgyakkal, kézműves termékeivet, akkor az értékesítés utáni adózás

önálló tevékenység jogcímen történik, tehát az eladónak adószámot kell kérnie és a tételes adózás lehetősége (és annak nyilvántartása!) mellett élhet a bevétel 10 százalékában meghatározott költségátalány elszámolásával költségszámlák, bizonylatok nélkül is.

Magánszemélyek felé történő árusításkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, de a 15 százalékos személyi jövedelemadót és az eho-t (amit jövőre szochónak hívunk majd) előlegként, negyedévente kell fizetni. Ha a magánszemély nem biztosított, akkor havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetni.

Az adventi vásárokon is kötelező a nyugtaadás!Forrás: Ludányi Bettina

Azok a magánszemélyek, akik házilag termelt, feldolgozott kis mennyiségű élelmiszer termékeket (befőtteket, sajtokat, süteményeket, stb.) kínálnak eladásra,

kistermelőknek minősülnek, és ha megfelelnek a jogszabálynak, akkor értékesítésük mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül. Ez azzal a kedvezménnyel jár, hogy ha bevételük az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból jövedelmet nem kell figyelembe venni, ha pedig meghaladja, akkor ez az összeg levonható belőle adózás előtt.

Emellett a kistermelőt megilleti az őstermelői adókedvezmény, a kistermelői költséghányad, és 4 millió forint éves bevételig – ha rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlákkal – ún. nemleges bevallási nyilatkozatot tehet arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. Vagyis ilyen esetben gyakorlatilag nem kell adót fizetni, érdemes tehát kiváltani a mezőgazdasági őstermelői igazolványt.

Fontos még, hogy a nyugtaadás minden esetben kötelező.

A témával sokkal részletesebben, jogszabályi hivatkozásokat is megemlítve foglalkozik az Adózóna.hu cikke.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!