Tippek a tőkeszegénység ellen

2018.12.12. 06:32

Az elmúlt 30 évben akkorát fordult a világ, hogy az alapjaiban változtatta meg a vállalkozások működését, működtetését: az internet, az uniós csatlakozás vagy a válság egyaránt jelentősen átformálta a gazdasági körülményeket. Van azonban, ami mindezek dacára nem változott: a kis és közepes vállalkozások húsz éve és ma is jellemzően tőkeszegények, alultőkésítettek vagy állandó likviditási gonddal küzdenek.

Kérdés, miért nem sikerült ezen túllépni, hiszen megvan a recept: jó üzleti terv, több lábon állás, konzervatív tervezés. Azonban a dolog nem ennyire egyszerű.

A kkv-lét sajátja a tőkeszegény működés, és ennek nem az az oka, hogy a kisebb cégeket rosszabbul igazgatják, mint a nagyvállalatokat, sokkal inkább a kis cégekre jellemző attitűdre és járulékos tulajdonságokra vezethető vissza.

A rendkívül nagy létszámú mikro-vállalkozói kör sajátja, hogy a többi céghez képest kimagasló arányban szolgáltató tevékenységet végez. Vagyis viszonylag szűk eszközállomány, beruházás és innováció mellett működnek ezek a cégek, a tőkeszegénység már az indulásnál jellemző rájuk, és ezt nem is nagyon tudják kinőni. A kis cégek másik jellemző sajátossága ugyanis az, hogy működésük célja nem elsősorban a világ megváltása, hanem az alkalmazottak és a cégvezetés megélhetésének biztosítása. Mindezekből pedig egyenesen következik, hogy a kis cégek helyzete erősen determinált. A szolgáltatótevékenységből – pontosabban az innovatív beruházások hiányából – következik, hogy ezeknek a cégeknek viszonylag alacsony a termelékenysége. Ezt erősíti az is, hogy nem elsődleges céljuk a dinamikus növekedés. És mivel a vállalkozások elsősorban megélhetést biztosítanak, a kockázatvállalási hajlandóságuk is meglehetősen kicsi.

A segítséget az idegen tőke jelentheti. Mivel a tulajdonos és a cégvezető tipikusan ugyanaz a személy vagy kör, ezért a befektető bevonása a legtöbb esetben nehezen képzelhető el. Az idegen tőke persze nemcsak befektetést jelenthet, hanem hitelt is, legyen szó szállítói hitelről vagy banki kölcsönről. Ami a banki hiteleket illeti, jellemző, hogy a kisebb jövedelmezőségű szektorokban, illetve azoknál a cégeknél, amelyeknél alacsonyabb a likviditás, inkább a rövid lejáratú hitelek dominálnak, míg a jövedelmezőbb területeken, és a magasabb likviditású cégeknél a hosszabb futamidőt választják. Minél nagyobb egy vállalkozás jövedelmezősége, minél nagyobb a likviditása, annál kevésbé szorul rá a rövid futamidejű hitelekre. Így hosszabb távra tud tervezni.

A kkv-k jellemzője a tőkeszegénység, de állhat pénz a házhoz idegen tőkéből, mely lehet hitel isForrás: Shutterstock

Más a helyzet, ha alacsony likviditással, alacsonyabb termelékenységgel működik a cég. Ebben az esetben ugyanis számára a rövid távú hitelek jelenthetnek elsődleges megoldást, hiszen ezek révén egyensúlyban tudja tartani pénzügyeit. Ennek persze ára van, nem mindegy tehát, milyen kondíciókkal tud rövid távú hiteleket felvenni.

A cégek ezt is folyamatosan számolgatják, és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint keresik is a rövid és hosszabb lejáratú hiteleket egyaránt.

Az év közepéig éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány, ez 12 százalékot meghaladó éves bővülésnek felel meg. A komoly érdeklődést jól szemlélteti, hogy az OTP Business június közepén bevezetett, néhány nap alatt elbírált Tempó Vállalkozói Hitelét pár hónap alatt több mint kétszáz kkv vette igénybe, a hitelkihelyezés pedig meghaladta a 4 milliárd forintot.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!