Hogyan lehet adóparadicsomot csinálni Magyarországon?

2011.05.18. 11:27

Rövid időn belül három nehéz helyzetben lévő kistelepülés is nagyot kaszált azzal, hogy elengedte az iparűzési adót, amire egymás után kezdtek helyben letelepedni vállalkozások. Az önkormányzatok között erős a verseny, hogy magukhoz csábítsák a cégeket, az országot mégsem fogják ellepni a falusi adóparadicsomok. A vállalkozásoknak ugyanis komoly szervezést jelent a váltás, de a települések is bukhatnak a rossz ütemben bedobott kedvezményekkel.

A Pest megyei Újlengyel, a zempléni Komlóska és a legújabb sikersztori, a dunántúli Tápszentmiklós: három olyan kistelepülés, amelyek egy merész húzással meggazdagodtak, és magyarországi adóparadicsomként lettek híresek. A recept mindhárom településen az volt, hogy a helyi önkormányzat elhatározta, nem szed be iparűzési adót a vállalkozásoktól vagy elengedi az építményadót. A vállalkozások tódultak a településekre, a helyi önkormányzat kasszáját pedig a gépjárműadó gazdagította.

"Az önkormányzatok többsége folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogyan lehetne ellensúlyozni a forráscsökkenést, a puszta megélhetés érdekében van erre szükség. Ez az ötlet nem a mi agyunkból pattant ki, de láttuk, hogy olyan törvényes módszer, amely működőképesnek tűnik. Különösen úgy, hogy kommunális és építményadó sincs a településen" - mondta érdeklődésünkre Kovács József, Tápszentmiklós polgármestere.

A polgármester azt mondta, február közepe óta eddig 30 vállalkozás települt be Tápszentmiklósra, és miután egyre érkeznek az érdeklődők, az önkormányzat még egyszer ennyit vár az év végéig. A cégek fele a megyéből jön, de akad Budapestről, sőt Bács-Kiskun megyéből érkező is."Jövőre legalább 15-20 millió forintos pluszbevételre számítunk. Remélhetőleg a munkahelykínálatban is látszik majd a változás, bár Győr közelsége miatt nálunk most sem magas a munkanélküliség" - tette hozzá.

Az önkormányzatok így versengenek a vállalkozások kegyeiért

A konstrukció a vállalkozások számára azért előnyös, mert azt a gépjárműadót, amelyet áttelepülésük előtt a korábbi helyhatóságnak fizettek, ezentúl az őket váró település számlájára utalták, eközben pedig megspórolták a korábbi helyükön rájuk kivetett, az árbevételük akár 2 százalékát is elvivő iparűzési adót. Az őket befogadó új település nem veszített sokat azzal, hogy lemondott a helyi iparűzési adóról, mert amúgy sem nagyon volt vállalkozás a településen, így nem volt kitől szedni azt, az új helyzetben pedig a megszaporodó vállalkozások autói után többletbevételre tett szert. Az akció vesztesei azok az önkormányzatok lettek, amelyektől elvándoroltak a cégek.

Így működik a települések közötti versengés, az önkormányzatok a maguk eszközeivel vetélkednek a befektetőkért, az új munkahelyekkel és pluszbevétellel kecsegtető cégekért - értékeli a jelenséget Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers cégtársa. A verseny egyik fő terepe pedig a vállalkozások számára olykor komoly terhet jelentő, egyben a helyhatóságok adó jellegű bevételeinek zömét kitevő iparűzési adó. A helyi adókról szóló törvény csak a helyi iparűzési adó maximumát határozza meg, abban szabad kezet ad a településeknek, hogy az alatt hol húzzák meg az adó mértékét, ha egyáltalán kivetik a sarcot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo] megkeresésére.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Egy postaláda meg cégér nem elég

A helyi iparűzési adó azt az önkormányzatot illeti, ahol a vállalkozás a bevételszerző tevékenységét folytatja, és ha ezt több helyen teszi (mert például két településen van két üzlete), akkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a települések között. Az egyes önkormányzatok adóbevétele attól függ, hogy az ott lévő telephelyen, székhelyen mennyien dolgoznak, mekkora összegű bért kapnak, illetve ott mekkora értékű tárgyi eszközök vannak - közölte az NGM.

Ez a számítási módszer éppen arra szolgál, hogy kivédje az ügyeskedést. Hiába volt nagy hírverés a három "helyiadó-paradicsom" körül, mégsem indult elsöprő erejű, országos szinten is mérhető letelepedési hullám ezekben a községekben, nem szaporodnak gombamód a kis helyiadó-paradicsomok. Ha egy vállalkozás az adóelkerülés érdekében egy iparűzésiadó-mentes településre jelentkezik be, de csak papíron van ott jelen, a bevételszerző tevékenységét máshol folytatja, nem ér el semmit, mert a helyi iparűzési adó alapja szinte teljes mértékben a tényleges működés helyszínére jut. "Az nem elég, hogy a cég kitesz egy cégtáblát az iparűzésiadó-mentességet kínáló település valamelyik épületére, és a helyiséget egy bejárónő kitakarítja" - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.

Volt korábban is ilyen, csak most egy kicsit jobban érzékelhető

Nem új jelenség, hogy az iparűzési adó elengedésével versengenek a cégek kegyeiért a kisebb települések, mondja Vámosi-Nagy Szabolcs. A folyamat azonban valamelyest felerősödött az elmúlt pár évben, amit egyrészt annak tud be az adószakértő, hogy a létükért küzdő vállalkozások minden lehetőséget igyekeznek megragadni, és még azt is bevállalják, hogy átköltöztetik a tevékenységet más önkormányzat területére. A jelenség azért is kerülhetett reflektorfénybe, mert több, a válsággal még nehezebb helyzetbe került helyhatóság exponálta magát, hírverést csapott maga körül, hogy így kerüljön a vállalkozások látókörébe.


Nem véletlen, hogy a három sikersztorit író településre zömével fuvarozó vállalkozások tették be lábukat. A fuvarszerzést végző egység rendszerint kevés emberből áll, egy irodát könnyű bérelni egy kis településen is, a tehergépkocsik pedig járják az országot és a világot, nekik majdhogynem mindegy, hogy az eddigi kiindulási helyüktől ötven-száz kilométerrel távolabbról kell indulniuk.

Ettől függetlenül a fuvarozó üzletágnál is figyelni kell a valós tevékenység helyszínére. Ha az autók az iparűzésiadó-mentes településről indulnak, ott parkolnak, ott javítják őket, vagyis minden jel szerint ténylegesen is ott folyik a vállalkozási tevékenység, nemcsak a telefonokat veszik fel az irodisták, akkor az adóalapot arra a településre kell kimutatni, a nullaszázalékos kulcs miatt pedig nem kell fizetni adót. A helyiadó-paradicsomok éppen ezért a viszonylag mobilis iparágakat szólíthatják meg. Ilyen lehet a fuvarozás mellett például a könyvelés, az ügynöki hálózat működtetése vagy a tanácsadás - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Adóparadicsom csak kistelepülésből lehet

Az is szembetűnő, hogy kis- vagy nagyvárosok nem vetik be az iparűzésiadó-mentességet, csak kistelepülésekről terjedt el, hogy adóparadicsomokká váltak. Ennek magyarázata a települések költségvetési támogatási rendszerében és az úgynevezett adóerő-számításban keresendő, amely többek között az iparűzési adó lététől teszi függővé az önkormányzatok állami támogatását - állítják egybehangzóan az adószakértők. Amelyik önkormányzat nem vet ki iparűzési adót, az az adóerő-számításból fakadóan kockáztat, hiszen ezzel együtt lemond a fiktív iparűzésiadó-bevételnek megfelelő állami támogatásról.

Egy kis település kicsit kockáztat, mert amúgy sem burjánzanak a kistelepüléseken a vállalkozások. Nagyobb településeken ellenben több cég is működik, így egy iparűzésiadó-csökkentést vállaló nagyobb önkormányzat komoly bevételről mondana le, annak kimenetele pedig bizonytalan, hogy más helyi adóból be ellensúlyozni tudja-e a bevételkiesést. A kisebb települések ebben nagyobb eséllyel járnak sikerrel, a tapasztalatok is ezt mutatják, a gépjárműadóból származó bevételek lökést adhatnak a településnek.

"Négymillió forintnyi iparűzési adót kockáztatunk, ez a százmilliós költségvetésünkben nem jelentéktelen összeg, de arra számítunk, hogy 2012-től bőven kompenzálni fogja a befolyó gépjárműadó. Mivel a döntést februárban hoztuk meg, az idén még kevesebb lesz ez a fajta bevétel, csak az újautó-vásárlások vagy új cégek alapítása hozhat valamit. Bejön viszont pénz autót nem is használó cégnek kiadott iroda bérleti díjából" - közölte a polgármester.

adózásadóönkormányzatadóparadicsomiparűzési adófuvarozásNGM