!CIMKE

Nem ragadnak be milliárdok - interjú a K&H Bank igazgatójával a SZÉP-kártyáról

2012.02.17. 13:33

Az új szabályok szerint az év során bármikor dönthet egy cég arról, hogyan akarja kialakítani cafeteriarendszerét, ezért természetesnek látja Nagy Ferenc, a K&H Bank tranzakcionális marketing főosztályát vezető igazgatója, hogy vannak cégek, amelyek még kivárnak a SZÉP-kártya használatával. Ott, ahol nincs kártyaleolvasó, interneten keresztül is használható lesz a kártya, igaz ehhez mindhárom kibocsátóval szerződést kell majd kötni.  Nagy Ferenc várakozása szerint a kétéves felhasználási idő és az elektronikus rendszer miatt nem ragadnak majd be milliárdok, ahogy az az üdülési csekk esetében történt.

A Devise Hungary felmérése szerint a cégek húsz százaléka csökkenteni vagy megszüntetni akarta a béren kívüli juttatást. A K&H is hasonló irányokat mért a Gfk-val közös kutatásában, e szerint a cégek 10 százalékponttal kevesebben alkalmaznak majd cafeteriát. A cafeteriarendszer átalakítása tényleg akkora csapás, mint ahogyan a számokból látszik?

A társaságok gazdasági helyzete és nem a cafeteriarendszer kedvezményeinek mértéke vagy típusa határozza meg, hogy adnak-e a cégek béren kívüli juttatást. Látható, hogy a három éve tartó válságos időszak kimerítette a cégek tartalékait. Sokan épp most tervezik meg az egész évüket, számolnak, hogy mennyi cafeteriát tudnak adni az idén.

A gazdaságilag élénkebb területeken - például Kecskemét és környéke - azt tapasztaltuk, hogy a cafeteria és annak mértéke egyfajta elvárás és egyben versenyelőny is egy adott munkáltató mellett.

Abból a szempontból egyértelműen jónak látjuk a cafeteriarendszer változását, hogy mind a Széchenyi Pihenőkártya, mind az Erzsébet-utalvány éves keretet határoz meg. Tehát a kormány számolt azzal, hogy az év első felének visszaesése után a második félév kedvezőbb környezetében az éves keretet visszamenőleg föl lehet tölteni. Az eddigi cafeteriaelemekhez képest sokkal rugalmasabb az idei rendszer.

A kisebb cégekre jellemzőbb, hogy visszafogják magukat a béren kívüli juttatások osztásánál. Ez minek tudható be?

A válság nem a kis és nagy cégek között válogat, inkább szektorokat sújtott különböző mértékben. Bizonyos szektorokban kis és nagy társaságoknál is problémát okoz a cafeteriakeret kigazdálkodása, másutt ez a probléma kisebb.

Minden cégnek ki kell gazdálkodnia a kötelező béremeléshez szükséges összeget, és csak ez után tud gondolkodni arról, milyen béren kívüli juttatást tud adni a dolgozóinak. Lassan már mindenki előtt ismert lesz, hogy 2012-től a cafeteriáról nemcsak januárban, februárban lehet dönteni, hanem később is, hiszen most akár visszamenőlegesen is adni lehet az új juttatásokat. Van tehát egyfajta természetes kivárás is, amire a rugalmasabb cafeteriarendszer lehetőséget is ad.

Amikor elindultunk a SZÉP-kártyával, azt gondoltuk, a cégek januárra, februárra eldöntik, mit választanak. Most már látjuk, hogy a rugalmas rendszer miatt akár tavaszig kitolódhat a cafeteriaválasztás a cégeknél. Sőt ma már úgy gondoljuk, ősszel több társaság felülvizsgálja majd addigi béren kívüli juttatási politikáját és él a lehetőséggel, hogy dolgozóit kedvezményesen részesítse többletcafeteriában. Azt látjuk, ősszel ismét növekedhet majd a SZÉP-kártya iránti kereslet.

Volt konkrét esemény, amely miatt felülvizsgálták a várakozásukat, vagy csak így alakították a cégek?

Partnereink visszajelzéseiből, az eddigi tárgyalások tapasztalataiból következik mindez. A SZÉP-kártya-program tesztfázisa zárult tavaly, hiszen év közepén indult a program, amikor már a társaságok döntöttek a cafeteriakeretekről. A nulladik év arra volt jó, hogy a cégek lássák, működik a program, amihez lehet csatlakozni. A rendszer igazi mércéje az idei év lesz. Várakozásaink szerint jelentősen fog emelkedni a SZÉP-kártyát használó alkalmazottak száma az elkövetkező hónapokban.

Említette a kötelező béremelést. Az [origo] korábban utánaszámolt, hogy a bérkompenzáció milyen jövedelemsávban hogyan hat a cégekre. Azt találtuk, hogy elbocsátással jobban járnak a cégek, mint ha plusz támogatást kérnek az államtól, illetve, mivel a béren kívüli juttatásokat nem kötelező beszámítani a jövedelemváltozásnál, ezért nyílt egy kiskapu: a dolgozók úgy kaphatnak magasabb bért, hogy a cafeteria megszűnése miatt összességében kevesebbet visznek haza. Ön szerint veszélyezteti a bérkompenzáció a béren kívüli juttatásokat?

Erre nagyon nehéz pontos becslést adni. Kétségtelen tény, hogy az állam elvárja a cégektől a béremelést, különösen azoktól, amelyek állami támogatáshoz akarnak jutni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a cafeteria 31 százalékos adóterhe még mindig jóval kedvezőbb a nettó bérre rakodó járulék- és adómértékeknél (ez bruttó összegben kifejezve adóval és járulékokkal együtt - 100 nettó egység cafeteria esetén 131 egység bruttó teher, míg ugyanez bér esetén 200 egység). A vállalkozások ezzel tisztában vannak, és számolnak is vele. Nem láttuk egyértelműen azt, hogy a bérkompenzáció miatt a cafeteria megszüntetésével akarnák a gazdálkodást hatékonyabbá tenni.

A jelenlegi kivárásnál melyek azok a legfontosabb szempontok, amiket mérlegelni kell a cafeteriarendszer kialakításakor?

Mindenki szeretne megfontolt döntést hozni, hiteles, megalapozott információkra támaszkodni. Amikor tárgyalunk a cégekkel, azt az üzenetet közvetítjük számukra, hogy a csatlakozás a SZÉP-kártya programhoz nem jár semmilyen kockázattal, költséggel. Nagyságrendileg változott meg a papíralapú utalványrendszerhez képest a költségszint. Egy csatlakozó munkáltatónak nem kerül semmibe a SZÉP-kártya, nincs csatlakozási, kiváltási, feltöltési díj vagy egyéb rejtett költség, sőt kötelező banki kapcsolat sincs.

Ezenkívül jóval kisebb adminisztrációs teher nehezedik rájuk. Hiszen nem kell szigorú számadású nyomtatványon átvenni, átadni az utalványokat, nem neki kell kiosztania a kártyákat sem, elég egyszer szerződnie, nyilatkoztatnia a munkavállalókat, és havonta egyszer, egy összegben átutalni a keretösszeget. A visszamenőleges feltöltés lehetősége ráadásul rugalmasságot jelent a munkáltatók számára, és tovább felhasználható az elhelyezett összeg, mint az üdülési csekk esetében. A papíralapú Erzsébet-utalvány ebből a szempontból más, mivel amögött van jutaléktartalom, ami ugyanakkor szociális programokon keresztül visszakerül a társadalomhoz (szociális üdültetés, étkeztetés formájában).

A kedvezményesen havi 5000 forintig adható Erzsébet-utalványnál a SZÉP-kártya jóval nagyobb tétel. Akkor a számolgató cégeknek a SZÉP-kártyával érdemes kivárniuk?

Nem érdemes várni a SZÉP-kártyával, hiszen a munkáltató és a munkavállaló sem kockáztat semmit, ez számukra teljesen ingyenes akkor is, ha egyetlen fillér sem fordul meg az utalványszámlán azonnal. A nagyobb keretösszeget inkább egy lehetőségnek tartjuk, mert a gazdálkodás dönti el, ki mennyit képes adni. Az a cég, amelyik már most olyan helyzetben van, hogy tud és akar adni béren kívüli juttatást, annak nem érdemes várni, itt a lehetőség, hogy kedvezményesen és olcsón megtegye.

Van egy alapvető preferenciasorrend, amit nem a munkavállalók, hanem a dolgozók alakítanak ki. A magyar ember először arra gondol, hogy vásárolni tudjon élelmiszert vagy meleg étkezéshez jusson. Utána jöhet a pihenés, fürdőlátogatás, sporttevékenység, és csak harmadsorban van a szállás. Ezt egy munkáltatónak is ajánlatos figyelembe vennie.

A béren kívüli juttatások mellett megmaradtak az 51 százalékos terhet jelentő egyéb juttatások is. Ez nagyobb teher ugyan, mint a cafeteria esetében, de még mindig jóval kedvezőbb, mint a bér, ráadásul korlátlanul adható. Ezekkel hogyan érdemes kalkulálniuk a cégeknek?

Minden cafeteriajutattás, így a SZÉP-kártya és a többi cafeteriaelem is adható a törvényben meghatározott keretösszegen felül is, csak ebben az esetben már nem 31, hanem 51 százalékos teherrel. Tehát itt már azon kell gondolkodniuk a munkáltatóknak, hogy akarnak-e egy újabb utalványt bevezetni. A lehetőség mindenesetre megvan.

Ez igaz, viszont a korábbi utalványoknak már megvan a bejáratott elfogadói hálózatuk, és a dolgozók is jobban ismerik a működésüket, hogy hol tudják felhasználni. Számolhatunk egy átállási idővel?

Átállni az egyik dologról a másikra mindig időt vesz igénybe, ez teljesen természetes. A számok viszont azt mutatják, hogy például az Erzsébet-utalványt februárra már közel ugyanannyi elfogadóhely tudja majd beváltani, mint a régebbieket, hiszen az elfogadók abban érdekeltek, hogy magukhoz vonzzák a forgalmat. Hasonló a helyzet a SZÉP-kártyával. A tesztfázis évében, tavaly, amikor a kártyát csak szálláshelyeken lehetett felhasználni, a kibocsátók ötezer elfogadóhellyel szerződtek a működés fél éve alatt. Az üdülési csekk esetében a bejáratott, tíz éve működő rendszerben összesen 7700 szálláshely volt. Azt gondolom, sokkal nagyobb lesz az elfogadóhelyek száma, hiszen sokkal jobban megéri a SZÉP-kártyát elfogadni, mint a korábbi utalványokat. Noha ez egy plasztikkártya, nem csak POS-terminálon keresztül fogadható el. Webes felületen és telefonon keresztül is fel lehet használni.

Tudná részletezni, hogy a gyakorlatban mit kell tennie annak az elfogadóhelynek, amelyik nem rendelkezik POS-terminállal?

Vannak olyan helyek, amelyek méretüknél és forgalmuknál fogva a legmodernebb módszerrel, POS-terminállal tudják elfogadni a kártyát. Erről azt kell még tudni, hogy a három eddigi kibocsátót (OTP, MKB és a K&H bankok - a szerk.) rendeletben kötelezték, hogy a másik kártyáját a saját terminálján is elfogadják. Ezért fölösleges azt nézni választáskor, hogy melyik kibocsátónak hány terminálja van, hiszen a három állomány összeadódik. Azt azonban tudniuk kell az elfogadóknak, hogy mindhárom kibocsátóval le kell szerződniük, ha azt akarják, hogy valamennyi SZÉP-kártyát elfogadhassák.

Nemrég még azt vetette fel megoldandó problémaként a Danubius Hotels képviselője, hogy lehessen fizetni bármely kártyával bármely POS-terminálon. Azóta megoldódott a keresztelfogadás?

Ez február közepére megoldódik, harmonizálni kell a három kibocsátó kártyaelfogadási informatikai rendszerét. Visszatérve a korábbi kérdésre, ezen felül van az a kör, amelynek nem éri meg üzemeltetni POS-terminált. Egy falusi szállásadó, amely idényjelleggel kiad 1-3 szobát, nem fog terminált rendelni, mert nincs akkora forgalma, hogy megérje.

Ez esetben szerződést köt a három szolgáltatóval, amelyektől jogosultságot kap a szolgáltatói oldalra. A felhasználónévvel és a jelszavával meg tudja terhelni annak a vendégnek a számláját, aki a szolgáltatását igénybe veszi. Megadja, hogy milyen teáor-kód szerinti szolgáltatásra kívánja igénybe venni a terhelést, ezt jóváhagyja a kártya tulajdonosa a kódjaival, majd érkezik egy igazoló dokumentum. Ha valaki egyáltalán nem rendelkezik modern elfogadási eszközökkel, így nincs sem POS-terminálja, sem internet-hozzáférése, akkor a kibocsátók telecenterén keresztül tudja ugyanezt a folyamatot megtenni.

Ez első hallásra elég bonyolultnak tűnik. Egy elfogadóhelynek három külön bankkal kell szerződést kötnie, bediktálnia a különböző kódokat...

Igen, az elfogadóknak mindhárom szolgáltatóval szerződést kell kötniük, ha nem akarják kizárni valamelyiket, de a szerződés nagyon egyszerű, semmilyen különösebb terhet nem jelent. Letölti a bank oldaláról az elfogadói szerződést: kitölti a cégnevet, nyilvántartási számot, KSH-számot, cégszerűen aláírja és visszaküldi. Ennek alapján megkapja a jogosultságokat. Ha POS-terminálon is el akarja fogadni a kártyát, akkor ezt a szerződésben megjelöli. A webes és telefonos lehetőség pedig nem bonyolítja, hanem éppen inkább kiszélesíti az elfogadói kört. Ezek egyszerű és gyors technológiák a korábbi papíralapú elfogadáshoz képest.

Ezenkívül tegyük hozzá, hogy a SZÉP-kártyánál nincs adminisztráció, nem kell elmenni az üdülési szolgálat vagy az egyéb jegyforgalmazó irodájába, gyorsabb a beváltás, és nincs a vásárlónak az az érzése, hogy valamit pluszban meg kell vennie, mert nem tudnak visszaadni a címletből. Arról nem is beszélve, hogy az elfogadóknak nem öt-hat százalék jutalékot kell fizetnie a kibocsátóknak, hanem csak másfél százalékot. Ez nagyon nagy különbség, és jelentősen több pénzt hagy az ágazatban.

Van arra becslésük, hogy egy cégnél mekkora megtakarítást jelenthet az új cafeteriarendszer?

Csatlakozni a SZÉP-kártya-programhoz nulla forint költséget jelent. Az üdülési csekken és az étkezési jegyeken 4-6 százalék elfogadói jutalékot számolt el a kibocsátó. Ez most az elfogadónál minden költséggel együtt másfél százalék, ami a bankkártya 1,8-2,2 százalékához képest is kedvezőbb, alacsonyabb. Ha összeadjuk az elfogadói jutalékot és az üdülési csekk munkáltatói jutalékát, amit postázási költségnek hívtak és 3-4 százalék volt, akkor 10 százalékos volt a csekkel szembeni terhelés. Egymillió forint esetén 100 ezer forintot kellett befizetni a rendszerbe, ez a változások után 15 ezer forint lett, a különbözet ott marad a gazdaságban.

A Cafeteria 2012 konferencián elhangzott egy olyan kormányzati várakozás, hogy már az idei üdülési szezonban éreztetni fogja a hatását az idegenforgalomban a SZÉP-kártya. Ha van átmeneti időszak, akkor kell várni a felfutásra, vagy tényleg valamiféle csodafegyvere lesz az ágazatnak?

A csodafegyverekben nem hiszek, mindennek van egy természetes felfutása. Egy új termékkel meg kell barátkozni, be kell vezetni, föl kell futtatni. Mindezt úgy kell megtennünk, hogy alkalmazkodunk a gazdasági környezethez. Idén fog kiteljesedni a SZÉP-kártya, de jövőre is fejlődhet még bőven. Ha az a kérdés, hogy a szállásadóknál beváltott üdülési csekkhez képest mekkora lehet a Széchenyi Pihenőkártya aránya, akkor nincs félnivalónk. Tavaly csökkent a cafeteriából a szállásra fordított összeg, de ezt nem az üdülési csekk és a SZÉP-kártya határozta meg, hanem az, hogy az embereknek nem volt pénzük nyaralni menni.

Az üdülési csekk egyik fontos mutatója volt, hogy mekkora összegek ragadtak benn, vagyis mennyi utalványt nem használtak fel a lejáratig. Feltételezem, van arra kalkuláció, hogy a Széchenyi-kártyákon mennyi pénz maradhat felhasználatlanul. Mekkora összeggel kalkulál?

Az erre rálátók azt mondják, hogy körülbelül 10 milliárd forintnyi üdülési csekk van kint ma a piacon. Ez azt jelenti, hogy a Széchenyi Pihenőkártya mellett van még egy versengő, átfedésben lévő termék. Ezt azonban csak év végéig lehet felhasználni. A SZÉP-kártyára adott évben utalt összeggel a következő év végéig lehet fizetni.

És az üdülési csekkhez képest mennyi lesz a fel nem használt összeg? Egymilliárd, ötmilliárd, húszmilliárd?

A papíralapú utalványok esetén a beragadt összeget jelentősen megnövelte, hogy az utalványok sokszor elvesztek, későn kerültek elő a fiók mélyéről, vagy pedig megsemmisültek - véletlenül kimosták, kidobták őket. A papíralapú utalványok esetében százalékokban, az elektronikus utalványoknál ezrelékekben mérik a fel nem használt utalványok arányát. A SZÉP-kártyánál is minimális lesz ez az arány.

Azt gondolom, hogy két év elég nagy idő, hogy az emberek felhasználják a kártyán lévő pénzt. Idén inkább a cégek anyagi helyzete fogja meghatározni, hogy a 2012-es nyaralási szezonra kapnak-e az alkalmazottak akkora összeget, amiből már lehet üdülni. A pénz azonban nem vész el, jövőre ugyanúgy fel lehet használni, és közben érkezik a következő évi cafeteria is. Azt azonban nem hiszem, hogy milliárdok ragadnának bent, mert ha a szektor megérzi az ebben rejlő üzleti lehetőséget, akkor ösztönözni fogja a felhasználókat, hogy költsék el a pénzt.

Kövess minket a Facebookon!

84

Iratkozz fel hírlevelünkre!

97
hirdetés
96
hirdetés
Ajánlat

Árfolyamok

A fenti értékek piaci indikációk!

EUR/HUF

USD/HUF

EUR/USD

USD/JPY

BUX

DAX

DOW

Ajánlat

Heti csődlista

Heti felszámolási lista