!CIMKE

Sutba vágja saját adótervét a kormány

2012.04.02. 16:28

A gazdasági stabilitási törvény parlament elé került változata tiltotta az év közi adóváltoztatásokat. A megkötést még az év vége előtt kiiktatta a kormányoldal, most pedig végre is hajtja az idei első adóemelést. Bár korábban fontosnak tartotta, mégis elkanyarodik a kormány a stabilitás adópolitikától.

Adót emelni vagy új adót bevezetni, a fizetési kötelezettséget növelni csak január 1-jén lehet, erre pedig az adózás legfőbb elvei közül az adórendszer stabilitása, a tervezhetőség, kiszámíthatóság miatt van szükség - sommásan ezt mondta ki a Nemzetgazdasági Minisztériumban kidolgozott, a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény még tavaly ősszel benyújtott változata. Hétfőn azonban valószínűleg olyan törvényt alkot a parlament, amely erre az elvre fittyet hány.

A kormány az ország megújításának szándékát az adótörvényekben is érvényesíteni akarta, ezt volt hivatott megtestesíteni az adórendszer, a nyugdíjrendszer, az államadósság-csökkentés, és a Költségvetési Tanács alapvető szabályairól szóló kétharmados törvény. A törvényjavaslatot részben az a felismerés ihlette, hogy a megelőző években igen gyakoriak voltak az év közi adóváltozások, az adószabályok ide-oda rángatása pedig az áttekinthetőség és a stabilitás rovására ment, megnehezítve a Magyarországon működő cégek üzleti tervezését.

A törvényjavaslatnak az NGM volt a témafelelőse, a tárca által beterjesztett dokumentum kikötötte (16-17. és 26. oldal), hogy meglevő közteher feltételeinek szigorítása (emelés, fizetésre kötelezettek körének bővítése, a kedvezmény vagy mentesség szűkítése) előtt minimum 60 napnak el kell telnie, új közterhet bevezetni pedig csak úgy lehet, hogy annak életbe lépése előtt legalább fél évvel megalkotják a törvényt.

Mindkettő esetén azonban létezett egy másik megkötés is: csakis az év első napján lehet ezeket meglépni. Voltak persze kivételek, de azok csak különleges helyzetek esetén (például ha az államadósság-csökkenés veszélybe kerülne) adtak felmentést a megkötés alól, vagyis fő szabály szerint az évközi adóemelést tiltotta a törvényjavaslat.

Gyorsan megragadta a kormányoldal a lehetőséget

Az egészből azonban nem lett semmi, mert a parlamenti tárgyalás alatt a költségvetési bizottság - mögötte valójában a kormányzat - módosító javaslattal állt elő, amely ezt a korlátozó tényezőt kiiktatta, és mindent úgy hagyott, ahogyan eddig volt. A bizottsági módosító azzal indokolta a visszalépést, hogy "a nemzetközi gazdasági válság megköveteli, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés - a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében - gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni minden helyzetre." A módosító javaslatot a kormány is befogadta, és a kormánypárti többség megszavazta. A sarkalatos törvény végül úgy lépett hatályba, hogy adót emelni, a szabályokat az adózók számára kedvezőtlenebbé tenni, új adót bevezetni bármikor lehet, csak előtte legalább harminc nappal ki kell hirdetni a jogszabályt.

Három hónapra sem volt szükség ahhoz, hogy a lehetőséget kihasználja a kormányzat. A kormánypárti képviselők a kormány akaratával egyetemben támogatták a helyi adókról szóló törvény megváltoztatását, amely július 1-től telekadóval sújtaná a Budapest Airport tulajdonosát a repülőtér olyan részei után is, amelyekre eddig nem terjedt ki az adó. A Hochtief számára ez éves szinten milliárdos nagyságrendű többletterhet jelenthet, az eddig fizetett éves adójának pedig több mint háromszorosát teheti ki az új sarc. A törvényjavaslatnak a zárószavazása a tervek szerint hétfőn van.

Az adórendszer stabilitásának elvét sutba dobták már februárban is

A kormányzat egy másik lépéssel is megsértette az adószabályok stabilitásának elvét. Februárban visszavonták az év elején életbe léptetett nagy adóújítást, a bizonytalan adójogi helyzet jogintézményét. Ennek az lett volna a lényege, hogy aki nem tudja pontosan, hogyan kell értelmezni az adóbevallásához, adófizetéséhez szükséges jogszabályokat, akkor ezt bejelenti az adóhatóságnak, és adószakértővel is aláíratja a papírt. Ha később kiderül, hogy mégsem jól értelmezte a szabályokat, akkor mentesült volna az adóbírság alól. (Ha kiderült volna, hogy direkt rosszhiszeműen olvasta úgy a szabályokat, hogy azzal ő nyerjen, akkor a büntetést nem úszhatta volna meg.)

Ez azonban egy csomó bonyodalmat okozott az adóhatóság számára, egyszerű állampolgárok is beikszelték az ilyen bejelentésre szolgáló rubrikát az adóbevallásukban, úgy, hogy tisztában sem voltak azzal, hogy ennek súlyos költsége is van, az adóhivatalnak pedig utána kellett járni minden ilyen ügynek. Ezért a jogszabályt annak életbe lépése után bő másfél hónappal eltörölték - olyan képviselő, a fideszes Rogán Antal is a kivégzésre szavazott, aki tavaly ősszel az új jogintézményt tartalmazó javaslatot a nevére vette. (Több ízben megpróbáltuk elérni Rogánt, két hónapja várjuk a válaszát a pálfordulása okáról.)

De könnyen lehet, hogy egy harmadik esetben is kihasználta a kabinet az adóztatásban megmaradt nagy mozgásteret. Februárban lépett hatályba az a szigorítás, amely az áfa-visszaigénylőket érinti, és kimondja, hogy csak az a vállalkozás kapja meg az eddigi 30, illetve egymillió forint feletti visszaigényelt összeg felett 45 nap alatt a pénzt, amely a beszállítóját a visszaigénylésig az utolsó fillérig kifizette, a többiek 75 napig is várhatnak a jussukra. Ez a szabály a cégek finanszírozási terhét növeli, ezért kérdéses, hogy az NGM eredeti javaslata ezt a szigorítást is már lehetetlenné tette-e volna, vagy csak annak szellemével megy szembe.

A háromra bővülő eset a legkevésbé sem a gazdasági válság, az arra való gyors reagálás számlájára írható, ahogy a szigorítás elvetésekor a kormány érvelt, inkább a kapkodás, a nem teljesen végiggondolt jogalkotás hibáinak korrekciója, illetve a lobbiharc áll mögöttük.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Kövess minket a Facebookon!

84

Iratkozz fel hírlevelünkre!

97
hirdetés
96
hirdetés
Ajánlat

Árfolyamok

A fenti értékek piaci indikációk!

EUR/HUF

USD/HUF

EUR/USD

USD/JPY

BUX

DAX

DOW

Ajánlat

Cégkeresés

Heti csődlista

Heti felszámolási lista