!CIMKE

Így veszítheti el állását a munkahelyvédelmi terv miatt

2012.10.24. 6:58

A minimálbéresek fizetése végre nőhet, nemcsak a munkaadójuk fizet egyre többet, nekik is több pénzük lesz. Kivéve azokat, akiket a kormány munkahelyvédelmi akciótervének nem várt mellékhatása miatt kirúgnak.

Ha csak a minimálbér várható alakulását nézzük, örülhetnének is azok, akik a törvényi minimumot kapják kézhez havonta. Két éve nem emelkedett a nettó bérük, jövőre pedig fog. A legképzetlenebb magyar munkások mégsem várhatják aggodalom nélkül 2013-at, mert a szokásosnál is nagyobb lesz a veszélye annak, hogy elveszítik a munkájukat. Ez a hatása a kormány munkahelyvédelmi akciótervének.

Két éve decemberben egy minimálbéres dolgozó 60 236 forintot vihetett haza, idén decemberben 60 915 forintot. Legutóbb 2009-ről 2010-re volt érezhető, hogy vastagodott a boríték, akkor 57 815 forintról emelkedett 2500 forinttal a legalacsonyabb bér.

A fizetés értékét azonban egyre nagyobb arányban vitte el az árak emelkedése. Az infláció miatt idén decemberben a legkisebb, törvényben rögzített fizetés annyit ér, mint 52 875 három évvel ezelőtti forint. Vagyis reálértéken, a 2009-es árakon számolva 5000 forintot buktak a minimálbéresek.

Ez nem hatja meg a munkaadókat, mert miközben a dolgozóik semmivel sem kapnak több pénzt, ők egyre többet fizetnek ki a bérekre. A minimálbér 2009-ben 93 828 forintjukba került, idén 119 505 forintjukba. Igaz, a kormány a bérkompenzáció rendszerében járulékkedvezményt biztosított, csak 5 százalékig kellett megfizetniük a béremelést, így a minimálbér kifizetése végül 97 650 forintba került.

Forrás: [origo]
A minimálbér változásai
*2012-re az 5 százalékig tartó bérkompenzációval, 2013-ra a 0 százalékos kedvezménnyel számolva, amely a tartósan munkanélküliek foglalkoztatására vonatkozik **4,3 százalékos minimálbér-emeléssel számolva

Ebben a környezetben álltak neki a munkaadói és munkavállalói érdekszervezetek a jövő évi bértárgyalásoknak múlt kedden. Az Orbán-kabinet magához vonta a kötelező minimálbér és a szakképesítéssel rendelkezők garantált bérminimumának meghatározását, a különböző érdekszervezetek csak az érveiket adhatják elő. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál 4,3 százalékos minimálbér-emeléssel számoltak, ez azonban csak kalkuláció, nem bérajánlás, és azt is közölték, hogy nagyobb emelésre is nyitottak.

Az infláció körül gondolkodnak

A jövő évi emelés mértéke a 2013-as infláció várható szintje körül kristályosodhat ki, a kormányzati anyag mellett erre mutat az is, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja e körül ér össze. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége az infláció szintjével emelne, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 7,5 százalékkal, de a minimumnak az infláció szintjét látná. A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyenesen 23,6 százalékkal növelné a minimálbért.

Ha a 4,3 százalékos infláció mértékével emelik a minimálbért, 97 ezer forintra nőne a havi összege. Ez azt jelentené, hogy a gyermektelen, minimálbéres dolgozó 63 535 forintot kapna kézhez, a foglalkoztatójának pedig 124 645 forintot kellene kifizetnie.

Dolgozócsere

Orbán Viktor miniszterelnök júliusban azt mondta, a ciklus végére 100 ezer forint fölötti minimálbért szeretne elérni. Ennek megfelelne, ha most 4,3 százalékkal nőne a bér. Az erőteljesebb minimálbér-emelésnek azonban teret nyit a kormány munkahelyvédelmi akciónak elnevezett járulékcsökkentési programja. A szakképzetlen munkakörökben 14 százalékra mérséklődik a munkaadói járulék, illetve ha tartósan munkanélkülit vesznek fel minimálbérre, két évig 0 százalék lesz ez a kulcs.

Mivel a minimálbért a szakképzetlenek kapják (szakmával már a garantált bérminimum jár), ezért rájuk gyakorlatilag a 14 százalékos, kedvezményes járulékkulcs fog vonatkozni. Sőt, a minimálbéres dolgozó általában könnyen helyettesíthető, ezért további kedvezményért a cégek arra is rákaphatnak, hogy inkább kirúgják a dolgozót, és felvesznek egy tartósan munkanélkülit. Igaz, az elbocsátás miatt végkielégítést kell fizetnie, és az is idő, amíg betanítja az új dolgozót, de cserébe két évig kevesebbet kell rá költenie.

A cégeknek, ha csak a szakképzetlenek után járó kedvezményt veszik igénybe, 110 580 forintba kerül egy dolgozó, vagyis 14 ezer forintot spórolnának. Ha viszont kirúg egy minimálbérest, és felvesz helyette egy tartósan munka nélkül állót, akkor két évig csak a bruttó bért kell fizetnie, járulékot nem. Így jövőre 97 ezer forintba kerülne foglalkoztatni egy minimálbéres volt állástalant, amivel 27 645 forintot spórolnának.

Ez a kirúgásos-felvételes módszer a cégeknek fejenként 13 580 forint megtakarítást jelent havonta, az államnak pedig ugyanennyi veszteséget a járulékok miatt. Az állam ráadásul többletkiadásokra is felkészülhet, mivel a tartósan munka nélkül állók nem kapnak segélyt, a frissen lecserélt dolgozók viszont igen. Az alacsonyabb járulék miatti bevételkiesés és a segély folyósítása egy embercsere után félmillió forintjába kerülhet az államnak. Valószínűtlen, hogy a 260 ezer szakképzetlen, tartós munkanélkülit mind megforgatnák az állásokban ezzel a módszerrel a cégek, de már kétezer dolgozónként is egymilliárd forintot bukik az állam. Összehasonlításul: a segélyplafon bevezetésétől a kormány 8 milliárd forint megtakarítást remél.

Kérdéses bérkompenzáció

Azoknál a munkavállalóknál, akikre nem vonatkozik a munkahelyvédelmi járulékcsökkentés, fizetéscsökkenést hozhat a 2013-as év. Az idén kivezetett adójóváírás ellentételezésére ugyanis a kormány 2012-re bevezette az elvárt béremelést, avagy bérkompenzációt, hogy ne csökkenjen senkinek a fizetése - ennek jövője azonban nem világos. Ha nem változtat a kormányzat a szabályokon, jövőre is levonhatják a cégek a béremelés 5 százalék feletti mértékét a munkaadói járulékból - ezt közölte nyáron az Mfor.hu-val a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormánypárti nyilatkozatok ennek ellentmondanak. Rogán Antal márciusban beszélt arról, hogy 2013-tól már valóban tiszta, arányos személyi jövedelemadó-rendszer fog működni, addig viszont a kormánynak be kell avatkoznia a bérpolitikába. Ez arra utal, hogy januártól már nem lesz bérkompenzáció.

Júliusban Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős államtitkár mondta azt, hogy 2013-ban működik először tisztán a 16 százalékos adóra épülő rendszer, minden kompenzáció nélkül. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint nem eldöntött kérdés, hogy megmarad-e a bérkompenzáció. A munkaadók azt javasolták a kormánynak, hogy ne az idei, bonyolult rendszer maradjon fenn, legyen inkább általános járulékcsökkentés.

Kövess minket a Facebookon!

84

Iratkozz fel hírlevelünkre!

97
hirdetés
96
hirdetés
Ajánlat

Árfolyamok

A fenti értékek piaci indikációk!

EUR/HUF

USD/HUF

EUR/USD

USD/JPY

BUX

DAX

DOW

Ajánlat

Cégkeresés

Heti csődlista

Heti felszámolási lista