!CIMKE

Alig várják, hogy minden fillérünket követhessék

2013.03.27. 11:07

Már legalább háromszor módosították az adóhivatal és a bolti pénztárgépek összekapcsolásának a határidejét, pedig a kormány már az idén 95 milliárd forintos bevételt várna ettől. A projekt a szerdai kormányülésen is téma lesz.

Jól állunk - így foglalta össze Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden, hogy időben megvalósíthatónak tartja-e a kereskedésekben használt pénztárgépek összekötését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központjával. A kormány 95 milliárd forinttal nagyobb adóbevételt vár az idén pusztán attól, hogy a magyarországi boltok kasszáinak adatait pontosan fogja majd látni az állam.

Varga kedden a tárcája alá tartozó háttérintézmények közül elsőként a NAV-hoz látogatott el. A miniszter elmondása szerint már elkészültek a jogszabályok, amelyek alapján tartható, hogy május 31-ével elinduljon a központilag figyelt pénztárgépek rendszere. "Reméljük, realizálódik a bevétel!" - mondta.

Vida Ildikó, a NAV elnöke pedig bejelentette, hogy a napokban jönnek ki az új jogszabályok, amelyeket a pénztárgépesek kérésére alakítanak ki. A részletekről csak annyit árult el, hogy a cél a megfelelő mennyiségű pénztárgép biztosítása, illetve az, hogy felálljon egy szervizhálózat, amely segíti az új pénztárgépek bekötését. Vida Ildikó szerint néhány programot leszámítva a NAV befogadórendszere már készen áll a feladatra. A kormány pedig a szerdai ülésén dönt a még nyitott kérdésekről, például hogy hogyan kompenzálja a kereskedőket az átállás pluszköltségei miatt.

Sorra elbukó határidők

A miniszter és az adóhatóság elnöke annak ellenére magabiztos, hogy a korábban kitűzött határidőt már többször módosították, és most is számos kérdés nyitva van. A kormány először az idén januárt jelölte meg annak időpontjaként, amikortól az ország minden pénztárgépe össze lesz kötve az adóhatósággal, a NAV pedig bármikor belenézhet a pénztárgépek memóriájába. Év vége körül már április 1-jei indulást látott reálisnak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), február végén pedig egy újabb menetrendet vázoltak fel.

A kétlépcsős áttérés lényege, hogy az elektronikus naplóval nem rendelkező gépeket június végéig lehet használni, az elektronikusan naplózó pénztárgépeket pedig a jövő év elejétől kell összekötni a NAV-val. A mostani pénztárgépek zöme az első kategóriába tartozik. Bizonyos esetekben viszont - mint ahogy Varga Mihály egy néhány nappal ezelőtti interjúban elmondta - 2015-ig ad a kormány lehetőséget arra, hogy megtörténjen az átállás.

CD, ha nincs térerő

Hogy lesz-e ebből 95 milliárd forintnyi adóbevétel 2013-ban, az erősen kétséges. Az adóhatóság és a szaktárca illetékeseivel többször egyeztetett az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Ők a korábbi határidőket is lehetetlennek tartották, és a mostaniakról is ugyanez a véleményük. Az új műszaki megoldás központi eleme az úgynevezett adóügyi ellenőrző egység (AEE), amely minden információt tárol a pénztárgép használatával kapcsolatban (mikor kapcsolták be és ki, volt-e áramszünet, mikor és milyen összegű bizonylatot állítottak ki a pénztárgéppel). Erre tud rácsatlakozni majd az adóhatóság, innen tudja lekérni bármikor az adatokat a tervek szerint.

Vida Ildikó az [origo] kérdésére azt mondta, hogy a lényeg ennek az egységnek a megléte, vagyis nem kötelező minden pénztárgépet újra cserélni, ha műszakilag kivitelezhető, hogy a kommunikációs eszközt a kasszába beépítsék. Ahol pedig se vezetékes internet, se térerő nincs, így nem megoldható az internetes kapcsolat, ott CD-n és DVD-n is el lehet küldeni az adóhatóságnak az adatokat.

Az AEE egységnek a fejlesztése pár hete elkezdődött, de ez csak az első fázisa a hosszú folyamatnak. "Az egységet be kell építeni a pénztárgépbe, a pénztárgép szoftverével harmonizálni kell, aztán lehet kérni, hogy az adóhatóság engedélyezze a prototípus gépet. Az engedélyezés sem két perc, az első kapavágástól az engedély megadásáig fél év is eltelhet, de ha minden szereplő megfeszített tempóban dolgozik, egy kicsit le lehet csípni ebből az időből, jó esetben 3-4 hónap így is kell az egészhez" - mondja a folyamat időigényéről Dobos Attila, az IVSZ főtitkára.

Gép lesz elég, ember nem

A nehezén azonban ezzel még nem lesznek túl az érintettek. Az engedélyezett típusokra le kell adni a rendelést a pénztárgépgyártóknak, ahogy Dobos becsüli, körülbelül 250 ezer darabot kell legyártani. Mint mondja, nem ez tart sokáig, Kínában például egy-két héten belül ezt meg tudják csinálni. Az időrablás ezután jön: 6-8 hét, mire Kínából egy európai kikötőbe, onnan pedig Magyarországra érkezik a szállítmány, de azt még teríteni kell a pénztárgép-kereskedők között.

A következő bökkenő ezután jön. "Most évente 10-20 ezer pénztárgépet adnak el a kereskedők, ehhez igazodik a szakembergárda létszáma. Tízszer-húszszor ennyi gép eladásának egyik szűk keresztmetszete a szakemberhiány" - húzza alá Dobos, aki szerint azt sem szabad feledni, hogy a kereskedőket és szervizelőket is meg kell tanítani az új gépek kezelésére, és a felhasználóknak is be kell tanítani.

A kormány szűken méri a pénzt

Több ezer vagy tízezer pénztárgép árát ráadásul kevés kereskedő tudja megelőlegezni, előfinanszírozni - mutat rá Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, ezért is javasolta azt a szervezet, hogy a kormányzat nyújtson valamekkora támogatást a kereskedőknek, amely ezt a kockázatot mérsékli. Korábbi kormányzati nyilatkozatok 17 milliárdos összegről szóltak, az idén februárban már csak legfeljebb tízmilliárdos támogatásról szólt az adóügyekben illetékes helyettes államtitkár, végső döntés a szerdai kormányülésen születhet ebben a kérdésben.

Hogy végül mennyi pénzt kell a kereskedőknek áldozniuk a pénztárgépcserére, az a gépek típusától is függ, hiszen másfajta gép kell egy kis zöldség-gyümölcs kereskedőnek, és más egy nagy diszkontláncnak. Pontos árakat még nehéz fellelni, de Dobos szerint a ma kapható legolcsóbb pénztárgépek is 50-60 ezer forintba kerülnek, az AEE-vel felokosított készülékek ennél kissé drágábbak lehetnek.

"Ez egy tipikus esete az elő nem készített, kellően át nem gondolt kormányzati intézkedéseknek" - jellemzi a pénztárgépes ügyet Zara László, az adókamara elnöke, aki arra számít, hogy fogják még módosítani a határidőket. Dobos sem bízik a gyors megvalósításban, a bolgár példát hozza elő, ott másfél-két évig tartott, mire az ország egésze bekapcsolódott a rendszerbe.

95 milliárd forint helyett 0

A csúszás egyben azt is jelenti, hogy aligha számíthat pluszbevételre a kormány ebből az intézkedésből az idén. Pedig a költségvetésbe 95 milliárd forintot terveztek ebből, és hivatalosan még mindig tartják ezt a várakozást (Varga is megerősítette, hogy egyelőre nem számolnak kisebb összeggel).

Zara azzal kapcsolatban is szkeptikus, hogy mekkora elrettentő ereje van annak, ha a pénztárgépeket bekötik az adóhatósághoz. Az adószakértő elismeri, hogy valamivel nehezebb lesz csalni, de mint fogalmaz, "ha valaki csalni akar, meg fogja találni a módját, hogy a jövőben is csaljon". Ő inkább úgy látja, hogy talán kicsivel több bevételt fognak majd beütni a tilosban járók, mint eddig tették, de az adóhatósági fenyegetésnek is vannak korlátai.

A pénztárgépekből kinyerhető adatokból azonban remek adatbázist lehet építeni. Ez alapján az adóhivatal kiszűrheti azt a vállalkozót, aki a szakmájának - akár térségenkénti - átlagától kirívóan eltérő bevételt vagy nyereséget mutat ki. Az ilyen vállalkozókhoz nagyobb eséllyel küld ki próbavásárló ellenőröket az adóhivatal.

Kövess minket a Facebookon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

97
hirdetés
96
hirdetés

Árfolyamok

A fenti értékek piaci indikációk!

EUR/HUF

USD/HUF

EUR/USD

USD/JPY

BUX

DAX

DOW

Heti csődlista

Heti felszámolási lista