A hosszú hétvégéktől valójában csak szenvedünk

2015.08.20. 07:00

Az Amerikai Egyesült Államok mindig is élen járt a munkareformokban. A legújabb trend ott a négynapos munkahét, háromnapos hétvége. A magyar munkavállalóknak ez minden évben néhányszor adatik meg, de ilyenkor is inkább stressz vár ránk, mint pihenés. Miért várjuk mégis óriási lelkesedéssel a hosszú hétvégéket? Csak áltatjuk magunkat? 

A csütörtök az új péntek?

Nézzük, hogy elméletben mi történik a rövid, három- vagy négynapos munkahéten, ami megelőzi a hosszú hétvégét. Kutatások szerint, amikor kevesebb időt töltünk a munkahelyen, hatékonyabban végezzük a feladatainkat. A munka mennyisége általában nem csökken attól, hogy kevesebb időnk van, ezért tudatosabbak vagyunk. Kevesebb időt szánunk a kávészünetekre, a pletykálásra és a beszélgetésre. Persze ilyenkor stresszt is okoz az idő szorítása, ami egy szinten túl már káros. 

A vállalatok szempontjából előnyösek is lehetnek a rövid hetek, hiszen kevesebb napra kell működtetni az irodát, így csökkenek a költségek, a hatékonyság viszont nő. Épp ezért az Amerikai Egyesült Államokban több cég bevezette a rövid munkahét + hosszú hétvége kombinációt mint munkarendet. A 21. században a HR területén is egyre több az innováció, és egyre több szó esik a 40 órás, de 4 napos munkahét előnyeiről. Amerika mindig is élen járt a munkareformokban, Magyarország azonban távol van ettől, úgyhogy térjünk át arra, hogy egy átlagos magyar vállalkozást hogyan érint a hosszú hétvége és annak minden velejárója. 

Ilyennek képzeljük a várva várt hosszú hétvégéketForrás: Thinkstock

Stressz előtte, utána és közben

A legtöbb ember alig várja a hosszú hétvégéket, amelyek szép lassan a wellnessezés és a néhány napos kiruccanás szinonimájává váltak. Pedig valójában kevesen tudnak igazán ellazulni előtte, közben, sőt közvetlenül utána is. Miért van ez így? "A hosszú hétvégék előtt többnyire azért stresszelünk, mert előre kell dolgozni, hogy a munka kész legyen. A hosszú hétvége alatt azért, mert a céges e-mail a főnöktől vagy az ügyféltől bepittyeg a telefonon, és utána már nehezen veri ki az ember a fejéből, hogy mit kellene S. O. S. megcsinálni. Utána pedig gőzerővel kell hajtani, mert utol kell érni magunkat, hogy ne tűnjön fel senkinek a kimaradás" – sorolta a problémákat Frank Benedek coach az Üzletrésznek.

Ha még le is kell dolgozni

Ha az ünnepnap nem péntekre vagy hétfőre esik, akkor a hosszú hétvégével együtt jár, hogy egy másik szombaton dolgoznunk kell. Mi bajunk is lehet egyetlen hatnapos munkahétből, hiszen mielőtt szabad lett a szombat, minden héten hat napot kellett dolgozni? Évi egy-egy alkalomtól valóban senki sem lesz túlterhelt vagy beteg, a szombati munkanap azonban nem hatékony. Hétvégére már fáradtak a dolgozók, ráadásul ilyenkor magasabb a munkavégzés költsége, mint a haszna. Az irodát működtetni kell, de ha nem eredményes a nap, akkor mindez pazarlás. Mivel nem mindenki tartja a szombati munkanapot, nem tudunk más cégekkel, ügyfelekkel kommunikálni, ami szintén nehezíti a dolgunkat. Sokan ezért egyáltalán nem motiváltak, és csak netezni vagy beszélgetni mennek be, és amint lehet, lelépnek. A cégek nagy része úgy próbálja elkerülni a szombati munkanap által okozott veszteséget, hogy szabadságra kötelezi a munkavállalóit. Máshol csapatépítésre használják ezeket a napokat, ami az egyik legértelmesebb felhasználása lehet ennek az időnek, persze a legtöbb ember inkább a szeretteivel lenne. 

Jövőre lesz 90 éves a szabad szombat
Az ötnapos munkahét és a nyolcórás munkanap ötlete Henry Fordtól ered. Az ötnapos munkahetet 1926. szeptember 25-én vezette be gyárában, a Ford Motor Companyben, hogy a dolgozók több időt tölthessenek a családjukkal. A valódi ok persze nem Ford családcentrikus gondolkodása volt: a gyár dolgozóinak hatékonyságát akarta növelni az intézkedéssel. Az ötnapos munkahét az utóbbi évtizedekben fokozatosan terjedt el a világban. Magyarországon az 1981. április 27-én hozott kormányrendelet rendelkezett róla, és még abban az évben, illetve 1982-ben jóléti intézkedésként fokozatosan bevezették.

A főnök meg az ő főnöke

A coach szerint a hosszú hétvégékkel járó stresszt főleg hatékony időgazdálkodással és kreatív problémamegoldással lehet csökkenteni. „Általános probléma, hogy a legtöbb ember nem a saját, hanem a főnöke ad hoc napirendi pontjai alapján éli mindennapjait. A főnök pedig az ő főnöke időbeosztása alapján. A láncban az a gond, hogy senki sem meri kerek perec kimondani, hogy a korábban megbeszélt projektek mellé már nem fér be több munka” – magyarázta a szakértő. Ilyenkor egyeztetni kéne, hogyan változzon a korábbi prioritás, melyik munkát soroljuk hátrébb azért, hogy színvonalasan végezhessük el a dolgunkat. 

Pedig gyakran így néznek ki a valóságban...Forrás: PhotoAlto/Frédéric Cirou

Gondolkodjunk előre

A munkaadók vajon nyugalommal tekintenek a hosszú hétvégékre? Főnökként azon szokás rágódni, hogy a kimaradt munkanap mennyi kiesett bevételt, megállapodást és ügyféltalálkozót jelent. Ezek a kérdések általában azoknál merülnek fel, akik egyrészt képtelenek bízni a munkatársaikban, másrészt nem jól menedzselik a projekteket. Ha van egy átlátható ütemterv, amelyben látszik, hogy mennyi idő szükséges az egyes munkafázisokhoz, és éppen hol tartunk, akkor nem érhet meglepetés, hiszen a hosszú hétvége már rég be van tervezve. „Kevés az olyan munkahely, ahol ezt komolyan veszik sajnos, és főnök és beosztott egy felnőtt-felnőtt viszonyt képes fenntartani mind kommunikációban, mind felelősségvállalásban” – véli Frank Benedek. A munkaadónak időt kell szánnia arra, hogy csapatával megnézze, milyen projektek futnak, azoknak milyen kritikus részei érinthetnek hosszú hétvégéket, és ezeket hogyan lehet áthidalni. Mindezt nem a hosszú hétvége előtt két nappal, hanem minimum két héttel kell megtenni. Így a hosszú hétvége valóban olyan lesz, mint amilyennek elképzeltük: néhány békés nap, amelyet a kikapcsolódásnak és a szeretteinknek szentelünk. 

Így lehet könnyebb

Frank szerint van néhány trükk a hosszú hétvégék előtti napokra, de ezeket a mindennapi munkavégzésbe is érdemes beépíteni. A szakember az alábbi öt pontot javasolja:

  • Iktassuk ki a megszakításokat! Ha napi többször megszakítanak minket 10-20 percre, akkor akár két teljes órával rövidülhet a munkával töltött idő. Azonosítsuk be a zavaró tényezőket, és iktassuk ki őket. 
  • Tervezzük meg a napot! Minden perccel, amit tervezéssel töltünk, 10 percet spórolunk a kivitelezésben, vagyis 15 perc tervezés 2,5 óra elintézett dologgal egyenlő. 
  • Tegyünk rendet a dolgaink között! Nézzük meg a tennivalóinkat, projektjeinket, és csoportosítsuk őket hasonlóság és fontosság alapján. Megkönnyítjük az életünket, ha minden területét rendben tartjuk, beleértve a számítógépet, az íróasztalt és a ruhásszekrényt. 
  • Kapcsoljuk ki az internetet! Az emberek átlagosan napi 1 órát töltenek böngészéssel a munkaidejükből. Sok kicsi keresgélésből ennyi jön össze, ezért inkább tömbösítsük a neten töltött időt. 
  • Foglalkozzunk egyszerre egy dologgal! A multitasking leszívja a mentális energiánkat, és így átlagosan 120 perc veszteséget is szenvedhetünk. 

Ha a fenti pontokat komolyan vesszük, sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, és kevesebb olyan dolog merülhet fel, amire nem gondoltunk. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!