Ez az ügyvezetők felelősségét is érinti

2016.06.14. 09:32

Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A ma elfogadott jogszabály több módosítást tartalmaz: felülírja a törvény leginkább kritizált, a banki finanszírozás és biztosítékaira vonatkozó szabályrendszerét, kitér egyes személyiségi jogi kérdésekre, a szülőtartás résszabályainak módosítására. Összhangba hozza a Ptk. és az értékpapírjogi szabályokat, de a cégvezetőknek az a legérdekesebb, hogy változnak a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó, az új Ptk. bevezetésekor nagy sajtóvisszhangot kiváltó szabályok is.

Teljes vagyonával felel?

Változnak a vezetők kártérítésére vonatkozó szabályok. A szabály bevezetésekor felmerülő értelmezési problémák miatt eltöröli a Ptk. módosítás a vezető tisztségviselőkre vonatkozó azon szabályt, amely szerint a vezető

a társasággal együtt teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében harmadik személynek okoz.

 

Nem csak a beosztottak teljesítménye a menedzser felelősségeForrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Ezzel egyidejűleg július 1-jével bevezetnek egy új felelősségi szabályt: a társaság tartozásaiért ugyan továbbra is elsősorban a cég felel, azonban a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető,

ha a kárt szándékosan okozta.

Az új szabály értelmezése várhatóan nem fog gondot okozni olyan esetekben, amikor az ügyvezető szerződésen kívül okoz kárt harmadik személynek (ügyvezetői minőségében). Hasonló esetekre ugyanis a büntetőjogi szabályok egyértelműen rendezik, mi minősül szándékos magatartásnak, mikor beszélünk valódi szándékos károkozásról.

Fontos azonban, hogy az új szabály

nem áll meg a szerződésen kívüli károkozásnál.

A rendelkezés alapján akkor is megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége,

ha a kár a társaság valamely szerződésének megszegéséből ered,

és a szerződésszegés a vezető szándékos magatartásán alapult. Egy ilyen felelősségi forma viszont teljesen idegen a magyar polgári jogtól. A szabály értelmezése során számos olyan kérdés merülhet majd fel a gyakorlatban, amelyre

a magyar polgári jog eddigi történetében még nem születtek válaszok.

Várhatóan az új szabályozás jóval több problémát fog generálni, mint ahányat megold, tovább fokozva ezáltal a vezető tisztségviselők bizonytalanságát. Ez pedig semmiképpen sem jó hír a gazdasági élet szereplőinek, mert akadályozhatja a vezetőt az egyébként hatékony döntés meghozatalában.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!