Inkább másnak dolgoznának a fiatalok

2018.03.10. 14:02

Öt év elteltével az idén újra felméri a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey), hogy mennyire vállalkozószelleműek az egyetemisták.

A több mint tízéves múltra visszatekintő kutatás – 2006 óta folyamatos a mérés – azt vizsgálja, hogy a világ 34 országában az egyetemisták hány százaléka képzeli el a jövőjét munkavállalóként és hány százalékuk alapítana saját céget. A legutóbbi felmérés eredményei 2013-asak, a következők adatfelvételt pedig az idén végzik majd el a kutatók.

De mit is mutatnak a számok?

A magyarországi egyetemisták 83 százaléka képzelte el a jövőjét munkavállalóként, s mindössze hat százalékuk mondta, hogy saját céget akar. Ez bár első pillantásra rosszul hangzik, megfelel a nemzetközi átlagnak. Főleg annak fényében, hogy a fiatalok ötéves távlatban már jóval nagyobb vállalkozókedvvel bírnak: arra a kérdésre, hogy öt év múlva alkalmazottként vagy vállalkozóként akar-e élni, már csak 47 százalék válaszolt úgy, hogy alkalmazott lenne, 35 százalék pedig már saját cégben dolgozna.

Ezzel az adattal Magyarország az 1-10-ig terjedő skálán 3,8 pontot szerzett, ami hajszálnyival magasabb a 3,7 pontos átlagnál. A magyar egyetemisták ezzel magasabb pontot értek el, mint az osztrák vagy német társaik (2,8, illetve 2,7 pont), ám a lengyel fiatalok vállalkozókedvétől elmaradtak (4,2 pont). A kutatók szerint az idén felveendő adatok nem fognak élesen más képet mutatni, mert az elmúlt években sem a gazdaság szerkezete, sem más körülmény nem változott érdemben.

Az egyetemisták pályájuk hajnalán még leginkább alkalmazottak szeretnek lenniForrás: Angloville

Pedig kellene. Számos kutatás felhívta a figyelmet már arra, hogy

az oktatásnak, s ezen belül a felsőoktatásnak kulcsszerepe van abban, hogy a fiatalok vállalkozóvá válását segítsék. A megfelelően strukturált tudás, a cég működtetéséhez szükséges ismeretek átadása mellett a gyakorlati tapasztalatok is elengedhetetlenek. A felmérések szerint a legtöbb hallgató a gazdasági tudományok elvégzése után vág bele saját cég alapításába, ezt követik a természettudományos majd a társadalomtudományos területek.

A gazdaságtudományokat hallgató fiataloknak persze valamelyest könnyebb dolga van, hiszen egy sor, a cég működtetésével kapcsolatos ismeretet eleve meg kell tanulniuk. Ám éppen ez mutat rá arra, mennyire fontos az oktatás szerepe – ezeket az ismereteket ugyanúgy át kellene adni más tudományterületen működő hallgatónak, hogy egy vegyészt vagy nyelvészt se tántorítson el a cégalapítástól a technikai tudás hiánya.

Ezért is üdvözlendő minden olyan megállapodás, amely ezt a célt erősíti. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) évek óta különös figyelmet fordít arra, hogy segítse a fiatalok vállalkozóvá válását akár más szervezetekkel együttműködve, s most az egyetem újabb megállapodást kötött ezúttal a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!