Most már mindenhol kevés a munkaerő

2018.05.07. 16:44

Feje tetejére állt a világ az utóbbi két évben: míg korábban a dolgozónak kellett féltenie a munkahelyét évtizedeken át, most már inkább a vállalkozók félnek, hogy munkaerő híján kevesebb profitot tunak termelni, vagy gondjaik lesznek a vállalásaik teljesítése során. Ha úgy tetszik, szinte minden szakma többé-kevésbé hiányszakma lett.

Nemrég futott végig a sajtón az a hír, hogy Zs. Szőke Zoltán, a Coop vezérigazgatója bejelentette: nincs elég alkalmazottjuk, így egyes boltjaik hétfőn, kedden és szerdán zárva tartanak, elsősorban a kisebb falvakban. A Coopnak 30 ezer dolgozója van országszerte, de további 10 százaléknak tudnának munkát adni.

A Központi Statisztikai Hivatal tavaly igen magas számú, közel 4,5 millió foglalkoztatottat tartott nyilván, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 3,8 százalékra.

Hiába álltak azonban látszólag többen munkába: ugyanebben az időszakban a cégek egyre inkább panaszkodtak a munkaerőhiányra - írja a Piacésprofit.hu.

Az Európai Bizottság adatai szerint a magyar feldolgozóipari vállalatok 88 százaléka, az építőipari társaságok 65 százaléka küzdött munkaerőhiánnyal, ezzel térségünkben mi szenvedjük el a legrosszabb arányokat. Míg más környező országokban a megkérdezett cégek átlagosan 50 százaléka tartotta súlyosnak a helyzetet, addig Magyarországon 90 százalék szerint a termelést korlátozó legfőbb akadály a munkaerőhiány. A helyzet ráadásul súlyosbodik, hiszen egy éve 75 százalékos volt ez az érték. Az Eurostat tavalyi felmérése szerint a magyarországi építőipari cégek közül tízből hat a munkaerőhiányt jelölte meg, mint a termelést korlátozó legfontosabb tényezőt. Egye évvel korábban ez az arány csak 40 százalék volt.

A munkaerőhiány látszólag jó dolog, hiszen kicsi a munkanélküliség, jobban megy a gazdaság, több adót fizetnek a vállalkozások, ennek azonban megvannak az árnyoldalai is. Ugyan a munkavállalóknak kevéssé kell félniük a leépítésektől, kirúgásoktól, azonban a termelékenységet megakasztja a munkaerőhiány, melynek elmaradó megrendelés vagy kényszerből emelt bér a következménye, ami viszont a vállalkozások profitját veszélyezteti.

Vagyis pont azt, ami életben tartja a vállalkozást.

Hiányszakma lett például a pedagógus. Mint írja a Piacésprofit.hu cikke, van olyan borsodi falu, ahol tavaly bruttó félmilliós fizetésért kerestek óvónőt. De az iskolák közül is sokan hiába keresnek tanárokat, ott nem lehet vonzóbb fizetést kínálni, hiszen minden tanárt a KLIK fizet a központi bérszint szerint. Ugyancsak gond van egyes informatikai állásokban is, igaz, ott ez már 2016 előtt is probléma volt. Olyannyira, hogy már az egyetemről csábítják át a jelentkezőket a cégek, meg sem várva, míg az egyetemista diplomás lesz.

A tőkehiányos magyar kisvállalkozások, családi vállalkozások eshetnek elsőként áldozatául a munkaerőhiánynakForrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

Mivel a munkavállalókért folyó harc egy újabb szegmens, amelyben a kkv-knak versenyezniük kell a piacon, a növekvő munkaerőhiány rossz hír a számukra valójában. Egy ilyen piacon ugyanis csak béremeléssel lehet munkaerőt szerezni, ami viszont a kis tőkeerejű vállalkozásokat padlóra küldheti. Pontosabban őket először, de látjuk, hogy a hatás egészen a Coopig gyűrűzhet.

Kérdés persze, hogy mit tehetnek a kkv-k ebben a helyzetben? Nem csak a roló lehúzása az egyetlen válaszlehetőség szerencsére, bár nyilván van, ahol ezt kell tenni. Sajnos sokan nem jelentik be az alkalmazottat teljes munkaidőben, amivel adót spórolnak. Ezzel szemben azonban legális megoldás lehet a túlóra, de az is csak akkor, ha bírja a dolgozó a húzósabb időszakokat. Amennyiben a vállalkozás meg tudja fizetni, akkor bérmunkaerőt is igénybe vehet. Ennek előnye, hogy csak akkor kell fizetni, amikor dől a megrendelés, a pangásos időszakban nem.

Megoldás lehet még az olcsó munkaerő importja, leginkább Szerbiából és Ukrajnából. Ez azonban nem jelent tartós megoldást, elsősorban azért, mert nem vagyunk elég vonzóak. Az unión kívülről érkező munkavállalók ugyanis azzal a munkavállalói engedéllyel, amit Magyarországon kapnak, szabadon dolgozhatnak például Németországban vagy Franciaországban is. Kérdés emellett az egykori szocialista országok munkaerőpiaci helyzete is.

Végül potenciális lehetőség még a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása.

Ez persze Nagy-Britannia esetében nagyban függ a brexit-tárgyalások végeredményétől is, mindenesetre léteznek már példák arra, hogy külföldön dolgozó szakembert sikerült hazacsábítani.

A teljes cikk itt olvasható el.

kkvszakemberhiánymunkaerőhiány