A cégek túlélésének titka az alkalmazkodás

2018.08.09. 17:00

A vállalatirányításban vissza kellene nyúlni az élő rendszerekhez, hálózatokban kellene gondolkodni - mondja Koczka Terézia, vezetői coach, a Key for Leadership vezetője, aki 1993 óta foglalkozik változás- és vezetéselmélettel, követi figyelemmel a vezetői szükségletek alakulását.

Az 1990-es években, a rendszerváltás környékén, különösen nagy szükség volt arra, hogy valaki értse a változás természetét, és jól tudjon rá reagálni. A vezetőnek előrelátónak kellett és kell lennie, hiszen ő kreálja a környezetet, ahol a munkatársak eredményesen tudnak funkcionálni. Ugyanakkor, nagyon izgalmas lehetőség, hogy a változásra adott reakciónk megfelelő megválasztásával soha korábban nem látott lehetőségek tárulhatnak fel - írja a Hrportál.hu.

A vezetői coach szerint az egész világot egy mára elavult modell mentén értelmezzük. A 17. században született newtoni ok-okozati modell, amely alapján máig tervezzük és irányítjuk a vállalati szervezeteinket, tehát először részekre osztjuk az egészet, azokat tökéletesítjük, és hisszük, hogy a hatás az erő mértékétől függ.

A tudomány azonban ma már másként látja a világ működését. Míg az élő rendszerek képesek az önszabályozásra és önmaguk megújítására, addig az ember által alkotott rendszerek sokkal kevésbé. Ez az oka annak, hogy a vállalkozások 90 százaléka tönkremegy a működése első öt évében, és mindössze a megmaradók 20-25 százaléka lesz 15 évnél hosszabb életű. Tehát jelenleg sokkalta működőképesebbnek tűnik az az élővilágból származó modell, amely a világot kapcsolatok hálózatának látja.

Az információtechnológia korában a kapcsolatok hálózatának nem a csomópontjai lényegesek, hanem a kapcsolatokban rejlő tartalom, mert ezeken múlik a rendszer minősége. Ezt a tartalmat kellene megérteni ahhoz, hogy jól tudjunk nemcsak reagálni, hanem teremtő módon viszonyulni. Ezzel olyan választásaink lehetnének, amelyek jobban szolgálnának bennünket.

A vezetőnek tudnia kell, hogyan érdemes a munkatársaihoz szólni annak érdekében, hogy az ne riadalmat, hanem együttműködést keltsenForrás: Photononstop/Philippe Turpin

Ehhez azonban újfajta tudatosság szükséges, amelynek megszerzése nagyon nehéz. Egy vezető például gyakran becsapja magát azzal kapcsolatban, hogy mit tud kontrollálni, mennyire van a kezében az irányítás.

Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen a vezetőnek nem egyedül kell működnie, viszont olyan környezetet kell teremtenie maga körül, ahol a beosztottjainak is döntésiképességet ad. Ehhez a vezetőnek meg kell értenie, hogy az embereivel való kapcsolata a legfontosabb. Jól kapcsolódni pedig olyan ember tud, aki tisztában van vele, hogy saját viselkedése milyen hatással van a többiekre.

A jó kapcsolódás mellett nagyon fontos az is, hogy a vezető ne veszítse el a szenvedélyét a munkája iránt, ez ad ugyanis energiát a vezetéshez. Így fontos tudni, hogy mik azok a tényezők, amelyek megakadályozzák a fejlődésben.

Az idegtudományok fejlődése ma már jelentősen segítheti ebben a vezetőket. Például abban, hogy hogyan érdemes kommunikálni, hogyan továbbítódik az információ az ember agyában, és így hogyan érdemes egymáshoz szólni annak érdekében, hogy az ne riadalmat, hanem együttműködést keltsen. A kommunikáció eredményessége azon múlik, hogy a benne résztvevő felek hogyan viszonyulnak egymáshoz, mennyire értő módon figyelnek egymásra, valóban meghallják-e a másik embert.

A téma iránt mélyebben érdeklődők a Hrportál.hu cikkében olvashatnak bővebben a fentiekről.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!