Visszamenőleg is semmis lehet a NAV határozata

2018.09.06. 18:32

A Kúria a közelmúltban több az adózás rendjét érintő, garanciális eljárásjogi kérdésben döntött az adózók javára. A kérdéses ítéletekben lefektetett jogelvek a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy azok adóhatósági figyelmen kívül hagyása olyan súlyos jogszabálysértést eredményez (történjen az akár a régi, akár az új Art. égisze alatt), mely – a megfelelő eljárási lépések esetén – akár visszamenőlegesen is jogi reparációt vonhat maga után -. figyelmeztet az Adózóna.hu.

Az egyik ítéletében a Kúria az adóhatósági határozat kiadmányozásának jogszerűségét górcső alá véve vont le messzemenő eljárásjogi konzekvenciákkal járó következtetéseket. A kiadmányozás alatt azt értjük, hogy egy adott adóhatósági döntést (végzést, határozatot) az arra jogosult ír alá (kiadmányoz), mely alapvető garanciája annak, hogy az adózó ügyében az arra valóban illetékességgel, hatáskörrel rendelkező szerv, eljárási jogosultsággal rendelkező képviselője hozzon döntést. Éppen ebből kifolyólag kiemelkedően fontos, hogy a kérdéses határozatból egyértelműen meghatározható legyen a döntést hozó / aláíró személye, illetve annak kiadmányozási jogosultsága - írja dr. Juhász Péter, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-től az Adózóna.hu-n.

A kiadmányozási jog eredendően az adóhatóság vezetőjét illeti, ugyanakkor az irányadó jogszabályok nem zárják ki azt, hogy a határozatot az adóhatóság vezetője helyett egy - a belső szabályzatban erre kijelölt – másik személy írja alá, azonban ennek szigorú feltételei vannak.

Ezen feltételeknek nem tesz eleget az adóhatóság, ha a határozaton nem tüntetik fel olvashatóan a határozatot ténylegesen aláíró személy nevét és beosztását, hanem – rendszerint egy „h." betű kíséretében – csak a helyettesként eljáró adóhatósági dolgozó aláírása kerül elhelyezésre a döntésen. Ezt a Kúria súlyos, semmisséget eredményező eljárási hibának minősítette, ugyanis az adóhatóság ilyen eljárása következményeként nem állapítható meg, hogy a határozatot valóban az arra jogosult személy írta-e alá, ami pedig felveti a hatáskörelvonás, mint semmisségi ok lehetőségét.

A semmis döntés olyannak tekintendő, mintha létre sem jött volna, tehát az adóhatóságnak új, megfelelően kiadmányozott, jogszerű határozatot kell hoznia.

A kiadmányozási hiba tehát az esetek jelentős részében a korábbi határozattal megegyező tartalmú, de szabályosan aláírt határozat kibocsátásával orvosolható, azonban a hibás kiadmányozásra épített anyagi vagy eljárási jogkövetkezmény alapján az ügyet nem lehet jogerősen lezárni.

Előfordulhat, hogy kiadmányozási hiba miatt semmis az adóhatóság határozataFotó: MTI/Nagy Lajos

A Kúria egy másik ügyben, az Alkotmánybíróság jogértelmezésére támaszkodva, azt is kimondta, hogy az adóhatóság csak a határozat meghozatalára nyitva álló határidőn belül jogosult adóbírságot kiszabni. Utólagos adóellenőrzések esetén ezen kiadmányozási határidő főszabály szerint 60 nap, és egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható.

Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy az adóhatóság nem kiadmányozza a kérdéses határidőn belül a határozatot. Az ezen – nyilvánvaló – jogsértést firtató korábbi jogorvoslati beadványokra az adóhatósági reakció – hivatkozva egy Legfelsőbb Bírósági döntésre – az volt, hogy az említett eljárásjogi szabálysértés az ügy érdemére nincs kihatással.

A Kúria álláspontja szerint amennyiben a törvényi határidő letelte után hozza meg az adóhatóság a határozatát, úgy már nincs lehetősége az adóbírság, mint szankció alkalmazására, mivel annak lehetősége a határidőn túl elenyészik.

A témáról az Adózóna.hu-n olvashatnak részletesebben.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!