Nem egyértelmű, hogy mikor telepedhet le egy cég másik európai tagállamban

2018.10.22. 19:03

Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Két tagállam közti áthelyezés azonban már számos kérdést felvet. Azt, hogy mi minősül társaságnak és megilleti-e a letelepedés szabadsága, azt az Európai Bíróság joggyakorlata és értelmezése határozza meg.

Dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője az Adó.hu-n megjelent cikkében úgy kezdi a kérdés megközelítését, hogy a tőkekivonási adók (exit taxation) tekintetében meg kell említeni a C-646/15 Panayi ügyet, ami több szempontból is érdekes.

A Panayi trustee-k (vagyonkezelők) és az adóhatóság között az okozott vitát, hogy a rejtett tőkenyereséget a származási tagállamból át kívánták helyezni.

Az EUMSZ 49. cikk megtiltja a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó korlátozásokat. Az EUMSZ 54. cikk első albekezdése szerint a valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unió területén van, az EUMSZ letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

Bármely tagállamban létrehozott társaság a letelepedés szabadsága szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint a tagállamok természetes személy állampolgáraiForrás: Thinkstock

Az EUMSZ 54. cikk második bekezdése szerinti társaság alatt értendő a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket. Kérdés az, hogy a „más személyek" kategóriát jelen esetben hogyan kell értelmezni.

A téma jelentőségét egyébként az adja, hogy a letelepedés szabadsága, a székhelyáthelyezés és a tőkekivonási adók területe idők óta további megoldatlan kérdést vet fel, annak adójogi konzekvenciájával együtt. Az irányelv szerint a tagállamok legkésőbb 2019. december 31-ig el kell fogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tőkekivonás megadóztatása cikknek megfeleljenek, ki kell hirdessék. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-től kezdődően alkalmazni kötelesek. Az Irányelv rendelkezéseire Dr. Veress Júlia szerint érdemes odafigyelni.

A téma iránt érdeklődők az Adó.hu cikkében jóval részletesebben olvashatnak a témáról.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!