A magyar cégek zöme még mindig papíralapú

2018.11.20. 21:18

Hiába érkeznek az e-számlák és minden fontos adat e-mailben, a legtöbb irodában a papírok uralkodnak. Még mindig inkább a papíralapú adattárolás működik Magyarországon, mintsem az elektronikus – világít rá a Fellowes megbízásából készített friss adatvédelmi kutatás.

A Fellowes a hazai kkv szektor adatvédelemmel kapcsolatos szokásait mérette fel a Szinapszis Piackutató Intézet segítségével. A mintában 200 hazai 10-249 főt foglalkoztató kis- és középvállalatok tulajdonosai vagy felső vezetői vettek részt.

A cégek döntő többségénél (79 százalék) a papíralapú iratkezelés működik.

A vállalatok 81 százalékánál jellemző az a szokás, hogy az elektronikusan küldött számlákat, szerződéseket, akár az önéletrajzokat is kinyomtatják.

A papíralapon és elektronikus formában is tárolt adatok aránya átlagosan 31 százalék, a megkérdezettek 21 százaléka tárolja csak elektronikus formában az értékes iratokat.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy ennek tükrében milyen mértékben készültek fel a májusban életbe lépett GDPR-ra és milyen új eszközöket szereztek be az új adatvédelmi rendelet kapcsán.

Az adatvédelemben nem érzik magukat felkészültnek a cégek, függetlenül attól, hogy elektronikus, vagy papír alapú adattárolást használnakForrás: Origo

Ennél a pontnál nem volt érdemi különbség a papíralapú és a digitális adatvédelem között, a cégek a saját felkészültségüket egy ötös skálán 3,6-os és 3,7-es átlagra értékelték, annak ellenére, hogy papíralapon sokkal több dokumentumot tárolunk.

A cégeknek csak a 21 százaléka szerzett be új készüléket, ezek is inkább valamilyen informatikai eszközt vagy szoftvert vásároltak az iratmegsemmisítők helyett. Valószínű, hogy az adatvédelmet kevésbé kötik a papíralapú iratokhoz.

A cégek 6 százaléka egyáltalán nem hallott az európai, egységes adatvédelmi szabályozásról. A kkv-k 75 százaléka használ iratmegsemmisítő gépet, ugyanakkor az elmúlt években megnőtt az egyéb megsemmisítési módszerek alkalmazása, mint például az égetés, a zúzás vagy a vizezés (58 százalék).

„Ezek a módszerek egyáltalán nem biztonságosak, sőt, balesetveszélyesek is lehetnek" – mondja Kreutz László, az adatvédelemmel is foglalkozó Fellowes Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!