Ha kamerája van a telephelyén, kell kamerahasználati szabályzat is

2018.11.28. 11:02

Egyre kevesebb az olyan vállalkozás, amelynek vezetője még nem hallott a GDPR-ról. Az európai adatvédelmi rendelet főleg a jelentős bírságokkal hívta fel magára a figyelmet idén tavasszal, amikor május 25-én az egész Európai Unióban hatályba lépett. A komolyabb jogsértés akár 20 millió eurós összeggel is sújtható, de kisebb fajsúlyú szabálysértésekért is bevethetik a 10 millió eurós bírságot. Ha a munkavállalókat a munkahelyen munkavégzés közben kamerás megfigyelőrendszerrel figyelik meg, úgy a munkáltató köteles erre vonatkozó részletes tájékoztatót adni a munkavállalójának, vagy részletes szabályzatot közzétenni a kamerás megfigyelőrendszerről a munkáltató székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén. Cikkünkben bemutatjuk azokat a kérdéseket, melyekkel a szabályzatnak foglalkoznia kell.

Korábban már a régebbi Munka Törvénykönyve (azaz az 1992. évi XXI. törvény) is tartalmazott rendelkezéseket, ezt bővítette ki a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.). A 2012-ben megújított Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már jobban szabályozta, hogy a munkáltató mikor, milyen módszerrel és hogyan ellenőrizheti a munkavállalóját.

Emellett jött az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, most pedig a GDPR, no és persze a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) rengeteg adatvédelmi ajánlása, amit tovább fűszereznek egyes ágazati törvények,

melyek olyanokra is kitérnek, mint hogy hány napig lehet a felvételeket tárolni (például a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény).

Ahol kamera van, ott kamerahasználati szabályzatnak is lennie kellForrás: PhotoMIX / Pexels

A NAIH 2013 januárjában ajánlást, majd 2016 októberében tájékoztatót adott ki a munkáltatók által üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszerekkel, kamerákkal kapcsolatos megfigyelések jogszerűségének követelményeiről.

Fontos, hogy a Munka Törvénykönyve önmagában nem ad felhatalmazást a munkáltató számára elektronikus megfigyelőrendszerek használatára, az csak megfelelő jogalappal történhet (például ilyen a vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.).

Aki munkáltatóként kamerákat szerelt fel a telephelyén, székhelyén vagy fióktelepén, annak Dr. Vörös Balázs, az Agrárközösség jogi üzletág vezetője foglalta össze az Agrofórum.hu-n, hogy a kamerahasználati szabályzatnak milyen kérdésekre kell biztosan választ adnia.

  • Mikor figyelheti meg a munkáltató a munkavállalót?
  • Mikor lehet kamerát elhelyezni a munkahelyen?
  • Milyen jogalapon végezhet Ön kamerás megfigyelést a munkahelyen
  • Hol lehet és hol nem lehet kamerát elhelyezni?
  • Mennyi ideig őrizheti a munkáltató a felvételeket?
  • Mit csinálhat a munkáltató az általa rögzített felvételekkel?
  • Kinek adhatja át azokat a munkáltató és egyáltalán: Ki az a személy, aki megnézheti a felvételeket?
  • Kit, mikor és hogyan kell tájékoztatni a megfigyelés vonatkozásában?

Írásunk az Agrofórum.hu cikke alapján készült.

Ha tetszett a cikk, kattints a Tetszik gombra, és többé nem maradsz le a friss híreinkről!