Az egészségbiztosítás majdnem teljesen céges juttatás

2017.04.21. 11:16

2012 óta a munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak az egészségbiztosítást. Ennek hatására az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett a betegség- és egészségbiztosítások éves díjbevétele az Union Biztosító becslése szerint. Ugyanakkor továbbra is várat magára e biztosításforma igazi felfutása, amelynek feltétele a határok régóta esedékes egyértelmű kijelölése az állami és a magánellátói feladatok között. Addig is az ügyfelek főként arra használják biztosításukat, hogy ne kelljen szembesülniük a szakorvosi ellátásban tapasztalható anomáliákkal: elsősorban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és ortopédiai magánrendelésekre jelentkeznek be. 

Egészségbiztosítási szolgáltatásokból 

az emberek ma túlnyomórészt a munkáltató által nyújtott adómentes, fix vagy választható (cafeteria) juttatásként részesülnek. Ennek egyik oka az, hogy a biztosítók nagy többsége az alacsonyabb kockázatok miatt eleve csak csoportos egészségbiztosítást kínál. „Két biztosító, köztük az UNION nyújt magánszemélyek számára is ilyen szolgáltatást, de nálunk is 20 csoportos szerződésre jut egy egyéni szerződő – mutat rá a munkáltatói szerződések meghatározó szerepére Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – A tapasztalatok szerint cafeteriaként a multinacionális nagyvállalatok mellett elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások választják munkatársaik számára ezt a juttatási formát." 

A hosszú várólisták miatt választják legtöbben a magánorvosi ellátást

Forrás: AFP

Milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe leggyakrabban az egészségbiztosítással? 

Privát egészségbiztosítási finanszírozással ma Magyarországon alapvetően szakorvosi és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások vehetők igénybe, és a magánorvosok egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen az ellátási szinten. Míg öt éve a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka jelezte azt, hogy igénybe veszi magánorvosok szolgáltatásait, addig ez az arány mára 50 százalék körüli szintre nőtt.  Ennek elsődleges oka a várakozási idők jelentős növekedése: a megkérdezettek 61 százaléka a bejelentkezéstől számítva legalább egy hónapot volt kénytelen várni szakorvosi rendelésre történő bejutásra. 

A leggyakrabban bőrgyógyászati, nőgyógyászati és ortopédiai szakorvosi ellátásra jelentkeznek be az egészségbiztosítással rendelkező ügyfelek. Ezeken kívül sorrendben az ultrahang, a fül-orr-gégészet, a gasztroenterológia, a reumatológia és az MRI számítanak az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi területeknek. 

Több szempontot is mérlegelnek a választáskor 

Egészségbiztosítást ma a hazai piacon 10 biztosító kínál. A kínálatból jellemzően az azt cafeteriaelemként vagy adómentes béren kívüli juttatásként szolgáltató vállalatok választanak biztosítót. A kiválasztás során a szolgáltatás díja és a kínált szolgáltatási kör mellett olyan meghatározó szempontokat is célszerű figyelembe venni, hogy például 

az adott biztosító a szerződés előtt előír-e kötelező kockázatelbírálást, van-e várakozási idő,  köthető-e a szerződéshez gyakori problémák megoldását segítő (például daganatos betegségekre, vagy fekvőbeteg-ellátásra kiterjedő) kiegészítő biztosítás, illetve – plusz díj megfizetése mellett – a biztosító már fennálló betegségekre is vállal-e fedezetet. 

Az orvoshiány már itt is érezteti a hatását

Egyre fontosabb szemponttá válik emellett az adott biztosító ellátási rendszerének típusa is. A tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy a súlyosbodó orvoshiány a magánellátásban is egyre több gondot okoz.  Ezeket sokkal hatékonyabban képes kivédeni a magánszolgáltatók szélesebb körével szerződő, partnerhálózatra építő ellátási rendszer, miközben a saját ellátórendszert fenntartó szolgáltatókkal szerződő biztosítók egyre gyakrabban kénytelenek hosszabb várakozási idővel nyújtani szolgáltatásaikat. 

juttatásegészségbiztosítás